Miért nem a házastárs az első?

Nekem ő az első, és számára is én vagyok. Ha kell ellentmondunk a szülőknek. egymást választottuk és külön éltünk a szülőktől az első perctől kezdve.

Persze a gyerekeink is ugyanilyen fontosak. (még kicsik)

Ehhez az kell, hogy erős legyen a szerelem, szeretet, bizalom, közös értékrend, közös hobbi, közös célok.

Mindez nem jelent azt, hogy rossz lenne a kapcsolatunka rokonsággal.

Én is észrevettem, hogy sok helyen ezt nem így van, talán az az oka, hogy már sok nőben/pasiban csalódtak és nem olyan a bizalom, mint kellene, ezért aztán az az alapállás náluk, hogy a párkapcsolat csak ideiglenes, a rokonság örök.

Sejtem melyik kérdésről jutott ez eszedbe :D

Az, hogy figyel egymásra egy pár, és szánnak időt arra, hogy csak egymással foglalkozzanak, nem azt jelenti, hogy nem fognak segíteni családtagjaiknak, ha bajba kerülnek vagy rászorulnak.

Azért, mert valaki megházasodik, attól még nem szűnik meg a családja.

Szerintem az egyensúly a fontos. Az sem normális, ha valaki többet nem vesz tudomást semmi másról és kb. a házastársa rabszolgája lesz.

Én sem értem ezt. Ahogy azt sem hogy az ilyeneknek minek van férjük, feleségük, barátjuk, barátnőjük. Csak hogy legyen valaki mellettük? Hát az tök jó lehet.

Én szoktam nemet mondani másoknak. Együtt élünk, szinte mindent együtt csinálunk de szerintem ez a természetes. Persze nem lógunk egymás nyakán és nem megyünk tényleg mindenhova együtt de a legtöbb dolgot együtt csináljuk.

Igen, itt el lehet filozofálni a dolgon, pl mindenkinek annyit ér egy kapcsolat, amennyit belefektet, meg hasonlóak.

Az első x évben ez működik szépen, aztán valahogy minden más lesz.

Gyerekek, papa, mama, munka, kis országunk nem túl jó táptalaj egy normális kapcsolathoz.

Szerintem nevetseges hogy valaki meghazasodik es utana senki mas nem szamit , hanem mint pata es patason mennek egyutt non stop

Kinek mit jelent a parkapcsolat , van akinek ezt

Hát nekem mindig fontosabb lesz édesanyám, bárkinél.

Mondjuk nem oszt, nem szoroz, mert jól kijönnek.

Ez nem jelenti azt, hogy ezért leszarom a másikat.

Erre is érvényes az arany középút.

Az embernek a házsatársa gyerekei egy szinten kell lenni míg egy fedél alatt élnek.

De soha nem elfeledni, hogy kik vannak körülötted.

Egy okos ember látja mi az elörébb való.

Pl a beteg nagymamát korházba vinni elörébb való. De a feleséget elhanyagolni mert a szülöi házat is a férjnek kell rendbe tenni már nem jó.

Mi mindig megbeszéljük a férjemmel. Pl ebben a hónapban szinte minden hétvégén van nekem a barátnöimmel programjaim. Ezt a férjem nem bánja, de egész évben menne ez így tuti kiakadna.

9: Igen, az szerintem is fontos, hogy ha van már gyerek, akkor legyen igénye és ideje egy párnak egymással foglalkozni. Szerintem akkor is ugyanúgy megoldható. Nyilván más, és nem olyan szabad az ember, de akkor is lehet külön programokat szervezni.

Az ápolás elég bonyolult téma. Ha valaki folyamatos ápolásra szorul, akkor tényleg jobb egy intézmény, ahol ezt szakszerűen megteszik. Oda viszont nem könnyű bejutni. Folyamatosan ápolót fizetni nem elég egy fizetés.

A tegnapi kérdésben, ami felvetett pár vitát, a nő napi 15-20 percet töltött nagymamájával, hétvégén nem, mert egész hétvégén a férjével van, sőt ki sem lép a házból :D és a férj még ezt a 15-20 percet is nehezményezte. Ilyen esetben szerintem nem lehet mondani, hogy a nő semmit sem foglalkozik a férjével, itt a férjnek voltak túlzóak az elvárásai.