Ezt most hogyan oldjam meg szerintetek? Eljött az uncsim látogatóba a mi meghivasunkra 2hetre. Meg csak tegnap ért ide de a párom "bedurcizott" (hogy szepen fejezzem ki magam) es nem beszél sőt bunkó az uncsimmal.
Külföldön élünk, mi vettük neki a repjegyet, közösen beszéltük meg hogy jöhet es milyen jo lesz stb stb. Van egy kétéves gyerekünk, nem szeretném hogy érezze a feszültséget, de a szívem folyamatosan a torkomban dobog, gyomoridegem van es legszívesebben elküldeném a fenebe a páromat de nem tehetem meg.
Próbáltam vele beszelni de nem hallgat meg es csak a saját hülyeségét hajtja.
Direkt szívatja az uncsimat, pl hajnal 5kor bombolteti a zenét a konyhában ugy hogy meg rajta kívül mindenki alszik a gyereket meg engem is beleértve, hogy az uncsimat felebressze mert hogy "majd alszik otthon, minek jött, aludni??!" Erre miután felkelt az uncsim a párom ráült a telefonra es vegig hívta a haverjait es mindenkinek elmondta h az uncsim egy lusta dög. Es 3oran keresztül hozza sem szólt az uncsimhoz!!
Annyira mérges vagyok ra es olyan szinten csalódtam benne, hozzáteszem 40eves felnőtt férfi a párom, az uncsim meg 30éves felnőtt férfi.
Abbol indult ki a párom baja hogy az uncsim jönni szeretne ki dolgozni, es hiába elmondtam ezerszer a paromnak hogy majd jövőre akar jönni, o mar most elkezdett neki munkat szerezni. Lett is egy bentlakásos munka amibe a párom mindenáron be akarta volna nyomni az uncsimat most amig itt van. De mivel o meg otthon semmit nem intézett el es a családja sem igazan támogatja benne hogy kijöjjön dolgozni, o meg nem akar most maradni mert elobb otthon szeretne mindent elintézni meg a családja támogatását es megértését megszerezni.
De ezt a párom nem képes felfogni es ezen besértődött hogy akkor o nem segít mert ez milyen jo lehetőség es nem minden nap akad ilyen(hozzáteszem , ilyen pont hogy eleg gyakran akad ha az ember keres).
Amugy eddig mindig jókat beszélgettek mig az uncsim otthon volt,10eve ismerik egymást es a paromnak most hirtelen egy lusta anyamasszony katonája lett az uncsim akivel o nem hajlandó egy levegot szívni mert mar igy is rossz hatással van a hangulatára. Es o inkabb elhúz itthonról egesz napra mert o ezt nem birja. Ezeket szó szerint o mondta nekem.
Es inkabb velem sincs es a gyerekével sem csak mert ilyen makacs.
Szegény uncsim tok szarul érzi magat, en ket tűz között vagyok plusz dolgoznom is kell menni meg a gyereket ellátni mert igy a párom ebben is magamra hagyott.
A sírás kerulget de tehetetlennek erzem magam.
Legyszi adjatok par ötletet hogy hogyan kezeljem ezt a ket hetet????
"pl hajnal 5kor bombolteti a zenét a konyhában ugy hogy meg rajta kívül mindenki alszik a gyereket meg engem is beleértve "
Én nem vagyok egy sárkány, de biztos, hogy elküldöm a búbánatba ilyen után, a laptopot, tévét, vagy akármiről bömböltette a zenét meg hajítom ki az ablakon - A telefonjával együtt, amin keresztül a rokonodat szidja a füled hallatára.
De továbbmegyek: Ha állandóan ilyen idióta, mint amilyennek most felvázolod, még el is hagynám. Sértődött ovis gyerek nem viselkedik így, mint ő...
Nem vagy tehetetlen. Tudsz vele beszélni, sőt, akár le is üvöltheted a fejét. Majd a fogd a gyereket, az unokatesódat, és csavarogjatok, programozzatok egész nap, ő meg gubasszon otthon egyedül, és egye meg a méreg.
Biztos nem hagynám ezt a viselkedést. Röhejes, ami leművel.
Azért ha eddig jól megvoltak egymással, most meg a párod nem tudja elviselni, akkor közben valami történt!
Ezt kellene kideríteni, illetve ha tudod (mert szerintem tudod), akkor leírni, mert különben nem lehet tippeket adni a megoldásra.
Te vagy 15 évesen szültél, vagy erősen visszamaradtál a fejlődésben. Kb. a hatodik "uncsi" után nem bírtam továbbolvasni.
Nincs megoldás, a párod egy barom, de nem küldheted el, a rokonod meg nem fog kidobni egy halom pénzt hotelre vagy repjegyre. Ez van, bírd ki.
A párod egy büdös bunkó. És akkor úrinő voltam.
Mondjuk a harmadik uncsimnál már a zokogás kerülgetett...
Tisztelettel kerek mindenkit ne gunyolodjatok meg ne kössetek mar bele a szavaimba legyszi.
Nem vagyok egy kis kényes plazacica es nem azert "uncsi"ztam annyit, hanem mert en igy hívom ot.
31 éves leszek, tehát nem 15evesen szültem, kedves egyik válaszoló.
Tiz éve vagyok egyutt a párommal, ismerem, mint a tenyeremet de ezen a reakciojan nem tudok kiigazodni.
Az utóbbi heten kicsit "megnőtt az arca" ugyan, egy munkahely váltás miatt, arra tudom fogni de ez akkor sem indok a viselkedésére.
Veszekedni tudom hogy nincs értelme vele mert en húzom a rövidebbet.
Annak a valaszolonak köszönöm aki azt a tanácsot adta hogy mi menjünk szórakozni, ezt gondoltam en is. Hogy vár nehéz átirányítani a figyelmet errol a viselkedéséről, de muszáj.
Bar o mindig elviszi a kocsit igy nekunk marad a helyi falu kikapcsolodasnak de majd igyekszem megoldani.
Nem fog hamarabb hazamenni az uncsim mert en azt szeretném hogy maradjon es o is szeretne velem es a kisfiammal tölteni ezt a kis időt, csak epp nem ilyen kellemetlenül.
Amugy legalabb tudom azt is hogy ha mégegyszer ki akarom önteni a szívem "nem mondhatom el senkinek, elmondom hat mindenkinek" alapon, akkor ide nem kell jönni irni.
Bocs hogy raboltam az idotoket es hogy felhúztam nemelyikotoket a megfogalmazasommal.
Koszi mégegyszer.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!