Mit tehetek ezzel a helyzettel?
16 éves vagyok, van egy húgom aki két évvel és egy öcsém aki hat évvel fiatalabb nálam. Az elmúlt időben nagyon megromlott a kapcsolatom a szüleimmel, mert egyszerűen megelégeltem azt, hogy sose vagyok nekik elég jó és állandóan az öcsém a kedvenc. A húgommal már régebb óta nem foglalkoznak szóval mondhatni most egymásra maradtunk. Anyám és köztem állandóan megy a veszekedés, testi bántalmazásról nincs szó, viszont lelkileg tönkretett, nem kevés csúnya dolgot vágott a fejemhez, jelenleg ott tartok hogy bánom hogy megszülettem. Sose mondta nekem azt hogy szeret, se nekem, se húgomnak, sőt még apámnak se pedig nem kevés ideje házasok. Persze, ez nem lenne baj, ha legalább éreztetné... Az öcsémet persze mindennél jobban imádja.
Jelenleg az a helyzet, hogy az anyámnak nevezett nő tegnap megint csinálta a balhét, apám megelégelte ezt és nagyon csúnyán összeveszett anyával. Anya erre megsértődött és bezárkózott a hálószobába. Nem jött ki onnan egész nap, nem szólt senkihez, nem főzött ergo nem is tudtunk mit enni, de ez nem is érdekelte. Majd este egyedül az öcsémmel volt hajlandó foglalkozni. Ahelyett, hogy megbeszélték volna a dolgokat apámmal, inkább kiment a nappaliba aludni, persze az öcsémet meg egyből hívta hogy aludjon vele, így apa egyedül maradt a hálóba. Reggel pedig a szokásos rutin is elmaradt, nekem kellett kelteni a húgomat, hogy el ne késsen a suliból, anyám reggelit se csinált nekünk, csak az öcsémnek, suliba se csomagolt semmit, nekem pedig nem volt rá időm hogy kaját készítsek, így is késésben voltunk, szóval egész nap nem ettünk semmit, mert pénzünk sem volt se nekem, se a húgomnak.
Mikor hazaértem, akkor is láttam, hogy anyám nem volt hajlandó elmosogatni se, a ruháinkat nem is szándékozta kimosni, mosást is én tettem be mikor hazaértem. Szóval a lényeg, hogy öcsémen kívül nem szól senkihez, nem hajlandó semmire, nem csinál semmit, most is csak ül a kanapén és a telefonját nyomja, miközben apa próbálja rendbe rakni a házat.
Korábban is volt már olyan, hogy nem szólt hozzám, de azt elviseltem, mert nem érintette az egész családot. Egyszer három hónapig nem beszélt velem, mert megsértődött egy kis apróságon és képes volt a karácsonyt is így "ünnepelni". Eszméletlenül makacs, sose fogja belátni hogy ő is hibás.
Már jó párszor voltak váláshoz közeli állapotban a szüleim, de eddig még nem került rá sor, most viszont lehet hogy ez fog következni.
Egyszerűen nem tudom, hogy mit tehetnék, az ideg összeroppanás szélén állok, nem tudom hogyan kezeljem a helyzetet, itthon is minden rossz, suliban is. Önpusztításba kezdtem, mert nem tudom hogy mi mást tudnék csinálni.
Nagyon megköszönném, ha tudnátok pár tanácsot adni.
L
válasza:Őszintén szólva nem arra számítottam hogy még itt is nekem esnek :D nem arról van szó hogy nem tudnám megcsinálni, de millió dolgom van nekem is a tanulás mellett és 16 évesen nem tudok ennyi problémával megküzdeni. Öcsémen kívül senkit se szeret :D
Sose volt úgy kinyalva a seggem mint öcsémnek,ezért van az hogy én megtudom csinálni a vacsorát, esetleg a házimunkát, de ez most mindegy, azért köszönöm a válaszodat, várom a további válaszokat, remélem lesz valaki aki tényleg segít :D
válasza: válasza:Hű,
figyelj.
Az egyesnek nincs igaza. Bár úgy vélem, ezt beláttad, de azért elmondanám neki, ha esetleg olvassa, hogy:
a kérdező problémája nem ott fakadt ki, hogy nem kap enni, hanem, hogy az édesanyja (ne haragudj) de egy unatkozó úriasszony, aki nem nézi semmibe a családját. Igen, megtudná csinálni. Valószínűleg meg is csinálja, ha kell, de ez még nem jelenti, hogy az ő dolga lenne. Mert rengeteg egyéb mással kell megküzdenie. És Istenemre mondom, ne merje valaki azt írni, hogy "Ugyan 16 évesen mi olyan nehéz?", mert higgyétek el, észveszejtően sok nehézség adódik így, "csak" TIZENHAT évesen. Példának okáért ilyen, s egyéb családi problémák.
Köszönöm.
Na most, úgy látom, hogy édesapád a pozitívabb szülő, így talán felé kéne nyitnod. Az viszont homály, hogy az öcséd miért érdemel törődést, ti pedig miért nem. Nem ugyanúgy a gyerekei vagytok anyukádnak?
Nagyszülőkhöz nem tudnál költözni? Barátaid szülei, húgod barátainak szülei nem tudnak valamiféle támaszt nyújtani? Aj, de szeretnék segíteni.
Megpróbálhatnál leülni anyukáddal. Úgy értem, mégiscsak az anyád. Nem azt mondom, hogy ettől most jobb ember és nézz fel rá, mert nem viselkedik szülőhöz méltóan, ha tényleg úgy van, ahogy leírtad, de valahol a szíve legmélyén...az anyukád.
És talán sosem volt jó a kapcsolatotok, de kérlek, légy bátor, ha nem magad miatt, a családodért, a húgodért, és beszélj vele.
Sajnálom, hogy egy olyan helyzetben, ahol szülő-gyerek konfliktus van, a gyereknek kell felnőttként viselkednie, miközben a szülő ok nélkül gyerekeskedik.
A javaslatom, hogy beszélgess el vele: kérdezd meg tőle, hogy milyen lenne, ha te nem lennél neki? És kérlek, kérlek szépen, ne mondd, hogy nem tűnne fel, sose tudhatod, hogy néhány ilyen goromba embernél mikor kattan be az a bizonyos gomb. Nem azt mondom, hogy megváltozik egy karikacsapásra, vagy megölel és minden rendben lesz, de egy család vagytok és közösen kell megoldanotok ezt, mármint... tudom, hogy nehéz neked, nehéz, hogy neked kell felnevelni a húgodat, nehéz, hogy az öcsédet jobban szeretik, nehéz, hogy anyukád kibírhatatlan és hisztis, és apukáddal sincs rendben minden, de láthatod, hogy ez a makacsság nem vezet semmire: lépned kell. Megtenni az első lépést.
Mert soha semmi nem fog változni, ha TE nem változtatsz rajta. Légy bátor. Ha valami jobbat akarsz, akkor azért nagyon meg kell küzdened.
Kérlek, légy nagyon-nagyon bátor.
Sok sikert kívánok neked, kedves!
16, L.
Anyám délután dolgozik, eddig úgy volt, hogy délelőtt elvégzi otthon a teendőket, de már azt sem csinálja meg.
Apám betegség miatt még nem dolgozhat márciusig, de már ő sem tűri, alig várja, hogy leléphessen tőle, viszont akkor pedig nem tudjuk hogy velünk, gyerekekkel mi lenne, mert most is ő az aki törődik velünk.
Alig várom, hogy leérettségizzek és eltűnjek innen, de addig nem mehet ez így tovább. Már komolyan azt bánom, hogy megszülettem. Meg nem értem anyámnak minek kellett megszülnie, ha ilyen és nem bír eltartani.
Köszönöm szépen a válaszodat :)
válasza: válasza: válasza:Igen, kedvesem, elolvastam. De amint látod, nem haltak éhen, így evidens, hogy valahonnan (csinált magának) volt ennivalójuk. "Másik 16 éves."
Mi ez a minősítés? Szóval ha valaki 16 éves, azt ki kell emelni, mert akkor a szava már nem ér annyit? :)
Kérdező!
Ne táplálj már ilyen negatív gondolatokat, hogy "sajnálom, hogy megszülettél."
Hasznos része vagy és lehetsz még a társadalomnak, ha kiiktatod magadból az ilyen és effajta dolgokat, és megpróbálsz az életed pozitív terülteire koncentrálni: hogy miben vagy jó, hogy mit szeretsz, hogy vannak barátaid, hogy vannak, akik szeretnek. Csinálj magadnak sikerélményeket, és ne hagyd, hogy csak édesanyádon kattogjon az agyad. Nem egészséges.
Talpraesettnek tűnsz, nagyon bízom benned.
Ne tűnj el, majd helyzetjelentést kérek.
x
"a másik 16 éves"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!