Miért nem boldogulok felnőtt gyermekeimmel. Mit csinálok rosszul?

46 és 39??

Mit akarod még egyengetni az úzjukat??

Már rég maguknak kéne,ennyibidős korra pedig már saját erőből kellene hogy házuk legyen...

"Mit csinálok rosszul?"

Múlt időben kérdezz, a múltban rontottál el valamit igen-igen, a nevelésük során!

Talán azt, hogy:

- mindent megkaptak tőled egész életükben, és semmiért sem kellett igazából megdolgozniuk

- talán úgy érezték, hogy a szülői szeretet pénzzel akartad, vagy azzal váltottad meg náluk, pedig ők korábban többször vágytak volna szeretetre, ölelésre, figyelemre...

- talán még mindig te akarod irányítani az ő életüket, és nem veszed észre, hogy már ehhez túlságosan felnőttek

Talán ha még leülnél velük beszélni, ha még ők hajlandók leülni veled ezt a dolgot megbeszélni, akkor talán még lenne lehetőség, valamit javítani a további kapcsolaton.

Miért nem boldogulsz velük?? Mintha a 6 éves gyerekeidről beszélnél..

Felnőtt emberekkel nem kell boldogulni. Ráadásul ők már nagyon nagy felnőttek. Azt hittem a kérdésben 25 alatti emberekről lesz szó.

Elbsztad a nevelésüket már nagyon régen. Nem értem mit akarsz most.. Vagy egyáltalán mi a célod.

Semmit nem csinálsz rosszul.

És az is teljes marhaság, hogy "a kezdettől csináltál rosszul valamit".

Persze, megpróbáljuk mentegetni a gyerekeinket, hogy nem ők a hibásak, mi rontottuk el , mi kellett, hogy elrontsuk, biztos. Pedig ugyanolyanok lennének, ha egész mást csináltunk volna.

A gyerekeinkkel nem tudunk mit csinálni, olyanok lesznek, amilyennek születtek, amilyen misung jutott nekik belőlünk. Segíteni nem lehet rajta, javítani sem. Esetleg több próbálkozásból nagyobb valószínűséggel adódik egy nekünk jobban tetsző egyed.

Igazán, ha komolyan elgondolkozol rajta, téged befolyásolt, meghatározott, hogy a szüleid mit, hogyan csináltak -esetleg szerintük rosszul- veled?