Apukám összejött a mamámmal, aki anyukám édesanyja, ebből adódóan rengeteg a konfliktus, kérhetek sok-sok tanácsot ezek elviselésére? (részletesen lent)

Úgy kezdődött hogy meghalt a papám és el kellett adnunk a házunkat ahol a nagyszüleimmel anyukámmal és a tesómmal laktunk. Miután eladtuk a házat a mamám apukámhoz költözött aki anyukámnak az anyukája, mivel a szüleim még rég elváltak. Nem is volt vele probléma de 1 évvel ezelőtt szóba hozott apukám olyasmit hogy legyünk úgy náluk (apa és a mamánál amikor már ugye össze voltak költözve) mint egy család, hogy tartsunk össze. Hát nekem ebből olyasmi nem jött le hogy ők "összejönnek" undorító gusztustalan módon, és rá pár napra megláttam őket akkor amikor elmentem valahova és vissza szaladtam, hupsz egymás karjaiban had ne mondjam tovább... Kiakadtam, összezavarodtam, nem tudtam mitévő legyek, eljöttem otthagytam mindent nem tudtam hova tenni. Ezt lerendeztük utána, 1 évig magamba folytva így éltem velük, persze mindig csak napokat voltam velük 1 héten, mivel anyukámmal lakok és suli miatt is... Mindigis bántott magamba, de hiányoztak nekem és félre tettem.

Na a jelen... Szóval sokszor éreztem úgy hogy a mamám amolyan vetélytársként néz rám, sokszor ordibált és kiabált, piszkált amikor elmentem hozzájuk, úgy éreztem magam hogy nem akarja hogy ott legyek, de volt olyan is hogy direkt szította köztem és apa közt a tüzet. Jelen pillanatban apukámmal 3 hete nem beszélek főként miatta, mert anya és apa gyerektartási hülye pénzelései köztem mennek át mint valami posta és a félreértések miatt ki a hibás? Én! persze.. Ki más? Gondolom a mamám rátett 20 lapáttal, rám beszélt, minden. Egy nap utána elmentünk hozzá, feljött erről a szó, apát védte, hatalmas vita lett, engem úgy megbántott, olyanokat vágott a fejemhez hogy csak a pénze miatt kell nekem apa és hogy hozzá is csak enni megyek mert főz (anyukám 2%-ot lát és nem tud főzni, kihasználja hogy ő tud...)mindent a fejemhez vágott, iszonyú rosszul esett, és betelt a pohár, megmondtam neki hogy nézzen magába, a papa mit szólna ha látná mi lett belőle, hogy szégyellje magát... Ezután eljöttünk inkább mert nagyon vitatkoztunk, nem akartunk tovább veszekedni eljöttünk, hallottuk hogy elkezdett sírni utána és kiabálta hogy rohadjak meg. Azóta sose látogattam meg( 2 hete már) csak 1x 1x vittem ki a testvérem hozzá hétvégén de semmit nem beszéltünk kb, azonban ma szintén elvittem a kistesóm hozzá, influenzás 39 fokos lázzal kellett elvinnem mert ő nem képes érte eljönni (nem idős, (60) van jogsija, fitt, fiatalos) kértem jöjjön el érte mert nagyon szédülök így nem akarok autóba ülni de nem nem nem, vigyem én. Vittem, hát előttem ment akkor ért haza , mégis csak volt képes autóba ülni, csak az én kérésemnek ne tegyen eleget. Testvérem mondta neki 6 éves létére hogy mama miért nem jöttél el értem? És mert hogy én úgyis hozom, meg barátoméknál voltam hétvégén akkor ide is el tudom hozni. Közöltem vele barátoméknál voltam igen, hogy ne legyek egyedül itthon betegen (mert anya nem volt itthon) ők nagyon rendesek voltak, mamája főzött nekem húslevest, adtak mindent, sose éreztem ilyen szeretetet mostanában. Ezt közöltem vele, erre megkaptam hogy "én nem főztem levest?!?" - engem nem hívott fel hogy főzött, nem hivott hogy menjek, pláne azok utánhogy mennék hogy kijelentette hogy enni megyek hozzá... Többit nem részletezem így is hosszú a sztori, telefonba anyukámmal közölte miután haza értem hogy ekkora egy hülye vagyok hogy megint beteg vagyok és hogy el sem hiszi, mindig beteg vagyok, és mindent amit el tudtok képzelni. Ezek után én sírtam itthon, hogy nekem ilyen mamám van... Nem hiszem el.. Nem tudom feldolgozni, imádom őket, apát és a mamát is, de egymásnak valók tényleg. Mégis valami ötlet? Nem megyek hozzájuk el többet az biztos, tesómat megoldom bárhogy de nem viszem őt se, max eljön érte. Annyira leamortizál engem ez, érettségi előtt vagyok és minden este sírok már mert egyikük mindig bántott az elmúlt hetekben. De semelyiküket nem akarom látni, mégis hiányoznak. Kérlek adjatok tanácsot mit tegyek, ez nem normális dolog amit leírtam de nem tudom felfogni hogy ez az én családomban van :(