Szeretem a páromat, de nem tudok a rokonaival együtt élni. Mit tegyek?

Én elképzelhetőnek tartom, hogy ha elköltöznél majd gyermekestül, a párod utánad menne, beteg anyuka ide vagy oda.

Ha mégsem, akkor meg nem volt addig sem elég erős köztetek a kötelék.

Jól értelmezem, hogy előbb lettél várandós, mint ahogy keresztlányék odaköltöztek volna? Hányan laktok most amúgy és kb. hány négyzetméteren (vagy hány szobában)?

A jelenlegi helyzetben - perspektíva nélkül, pénz nélkül, terhesen - a legjobb amit tehetsz, hogy tűrsz.

Egyrészt megértem azt, hogy az anyós beteg, ápolni kell. De ha nem 24 órás ügyeletet kíván meg, akkor a párodnak ez egy kényelmi helyzet, hogy felnőtt férfiként anyucinál lakik. Ebből várhatóan nem is akar kiszakadni, s a betegség miatti ápolással takarózik.

Ülj le vele, beszéld meg, hogy ez így nem mehet tovább. Bár sok reményt nem lehet fűzni ahhoz, hogy ennyitől megváltozik. Viszont csórón, terhesen dolgozni sem tudsz (munkakeresés, diszkrimináció, rövid ideig történő munkaképesség... stb.), így rá vagy utalva.

Fentiekből mi következik? Jó képet vágsz az egészhez és elfogadod a körülményeket. Lehet kicsit erős lesz amit mondok, nem bántásnak szánom, de ebben a helyzetben neked nem osztottak lapot, hiába érint téged is. Nincs mozgástered a felsorolt okok miatt, így el kell fogadnod a jelenlegi szituációt.

elköltözni nincs pénzetek

gyerekre miből lesz?

Írtam volna viccből, hogy uzsgyi, szülj egy gyereket, csakhogy teljes legyen az öröm és boldogság, erre olvasom, hogy terhes vagy...

Az élet néha nagyobb g*ci, mint én :D

'Mégis miből költöznék el?'

Talán a fizetésedből. Meg a párod fizetéséből.