Hihetetlen buntudat gyotor, minden este sirva alszom el. Mit tegyek?

Elore is elnezest az ekezetek hianya miatt

Szoval, tudni kell, hogy mindig is problemas gyerek voltam. Hirtelen haragu es szerintem egy borzaszto ember. Viszont nekem van a legjobb anyukam a vilagon, aki mindig mindent megadott nekem, mindig mindent ugy tett, hogy nekem jo legyen. Es nekem van a vilagon a legjobb ocsem is, aki onzetlen, jolelku, es o is mindig rendes volt velem. Mindkettojuket nagyon szeretem, de a tinedzserkorom alatt gyakran nem bantam veluk szepen. Anyaval sokszor veszekedtem, neha provokaltam, es volt, hogy mindenert ot okoltam. A tesomat sokszor csufoltam, olyan dolgokkal amirol o nem tehet. Es kihasznaltam, hogy onzetlen es segitokesz. Borzaszto ember voltam. Es most itt ulok az agyamban, es remegve sirok, hogy hogy banhattam igy veluk. Hogy lehettem ilyen? Erre nem mentseg az, hogy milyen feszult meg ideges gyerek voltam, erre nincs mentseg. De nem tudom feldolgozni, es tudom, hogy akkor lesz a legrosszabb, amikor ok mar nem lesznek itt velem. Szerencsere meg itt vannak, de ha belegondolok, akkor szinte rogton elkezdek remegve es ordibalva sirni. Hogy kuzdhetnem le ezt a hatalmas buntudatot? Attol is rettegek, hogy mi lesz ha egyszer megint igy fogok veluk viselkedni? Meg sem erdemlem oket.

Es ami faj, hogy apa is ezt csinalja veluk. Meg velem is. O meg durvabban, o elhord mindenkit mindennek ha kell. Ezert is faj annyira, hogy anyanak meg tolem is ezt kellett hallgatnia.

Mit tegyek? :(