Miként értékeli egy nő az életét az alábbi helyzetben?

Miért lenne kudarc? Max., ha ő maga annak érzi.

Én 29 éves vagyok, sosem voltam férjnél és gyerekem sincs. Egyikre sem vágyom.

Dolgozom, tanulok, vizsgázok, utazok, pihenek, olvasok, zenét hallgatok, a családommal vagyok... Nekem az lenne a kudarc, ha ezeket nem tehetném.

Bármi, amit nem sikerült megvalósítani, az kudarc. De hogy csak ez a 2 dolog lenne az életében, azt kétlem.:)

Nincs pl. nyelvvizsgája, lakása, nem volt egy jó vétele a Vaterán vagy ügyes szereplése az oviban?

:)

Ha neki ez annyira fontos (család, gyerek), persze, hogy kudarckén éli meg. De 31 évesen azért még ne ássa el magát! B.nőm a 30.ik szülinapján sírva fakadt, hogy nincs semmije, amire pár évvel ezelőtt már azt gondolta, hogy akkorra lesz, férj, gyerek stb. igaz, hogy most 39, de van férje és a nagylánya már iskolába megy, a kicsi óvodás.

Mindennek meg van a maga ok, a maga helye és ideje.

Csak nem szabad görcsösen akarni, mert a férfiak hanyatt-homlok elmenekülnek...

"13éves kapcsolata,majd egy 2 éves kapcsolata"

sokaknak még ez sem adatott meg...szóval ne azt nézze amit nem sikerült elérni...örüljön annak amit igen :) és legyen célja a házasság és a gyerek, de ne a múltban keresse..."miért nem sikerült megházasodnom?" helyett inkább "melyik évszak lenne megfelelő majd az esküvőmre?" kérdés legyen a fejében...a múlton úgy sem tud változtatni...megtörtént tanuljon belőle...de ne a múltban éljen, ne az húzza vissza...határozza el, hogy házas lesz és gyereke lesz és tegyen érte ha ezt szeretné...nem mind1 a kisugárzás ilyen téren :)

...az élet most kezdődik el...

legalábbis én így látnám, ha velem történt volna ilyen.