Ha megnyernéd a lottó főnyereményt, adnál a rokonaidnak belőle? Ha igen, kinek, mennyit, és miért?

valahogy átgondolva, de természetes, hogy adnék

mivel a pénz megváltoztat(sokakkal elszalad a ló, utána meg jóformán utcán végzik )szóval inkább az adósságaikat fizetném ki titkos segítőként és ezen felül utalnék a számlájukra egyformán, hogy ne legyen ebből sem vita , utána meg beosztanám a maradékot 90 éves koromig(sokan elcseszik, hogy nagyobb kiadású dolgokat vesznek így pár év múlva már minuszosak is!!!)(a csórók nem tudnak nagy pénzeket kezelni)plusz az utódaimnak bebiztosítanék mindent (ezt is okosan, pl akkor kapna házra pénzt, miután rájön annak értékére, hogy milyen nehéz megszerezni(már akinek..))plusz mindenképp vállakozásba fognék, hogy ne csak költeni tudjak.., ha van, amit én csináltam és bevétele van, arra rém büszke lennék, és ha pláne ezzel másoknak is segítenék(munkahelyteremtés, vagy akár egyéb segítség)kipróbálnám a tőzsdézést(nem biztos), mert "rossz" vagyok, nem szép játszani a pénzzel, de aki nem mer, az nem nyer,és kipróbálnám magam, hogy vagyok e akkora üzletasszony, hogy meghódítsam a külföldi piacot is, ja bocsi, nem is arról írok már ami kérdés volt..

igen, adnék. szüleimnek sokat, hogy be tudják fejezni a házunkat, olyanra, amilyenre megálmodták anno, majd segítenék beindítani a vállalkozást, amiben dolgozni szeretnének. nagyszüleimnek is adnék, hogy ne kelljen mindkettejüknek piacozni a nyugdíj mellé. öcsém kapna egy lakást abban a városban, ahol jelenleg koleszos, valamint amíg tanul, havonta küldenék neki annyit, hogy nomrálisan meg tudjon élni és ne anyáéknak kelljen segíteni neki. magunknak a párommal megpróbálnám megvenni a tulajtól ezt az albit, amiben lakunk, valamint én kimennék egy évre külföldre meserképzésre, amit sajnos nincs lehetőségem kifizetni.

ahh de szép is lenne *.*

Anyósomnak fizetném ki a hitelét, hogy végre nyugalomban élhessen és finanszíroznám a házon a felújítást.

Férjem testvérének vennék egy lakást, hogy a családjával végre elköltözzenek anyósom nyakáról, és megtanulják milyen megállni saját lábon.

A legjobb barátnőmnek, aki tényleg olyan mintha a testvérem lenne, neki is vennék egy lakást, és kifizetném a hitelét, hogy egyenesbe jöjjön, hátha akkor lelkileg is helyre billenne.

Továbbá a férjem barátjának fizetném még ki a hitelét, mert ő a két kezével segített nekünk nagyon sokat.

Egyik ismerősöm nyert lottón, adott a rokonainak, és a végén még ő volt a szemét, hogy az másiknak többet adott.

Bankba nem tenném, a tsányi félék haljanak meg, lerabolták az országot. Egy két nehezebb sorsú rokonnak ismerősnek adnók, a javát szétosztanám, a házat rendbe raknám, egy egyszerűbb autó, azt jóvan.

Ez a családi kapcsolatok minőségén múlik.

Lehet, hogy támogatnám egyiket-másikat, de nem mondanám el, hogy nyertem. Az emberi tulajdonságok olykor kifürkészhetetlenek, vannak, akik szeretnek, s egy ilyen hírre, mondjuk, több millió Ft-os nyeremény, kitörne belőlük az irigy rosszindulat.

Sajnos az én nagyon széles famíliámban van két ilyen rokon.

Én nem adnék pénzt se ajándékba, se kölcsön. Odafigyelnék, hogy mire van szükségük és támogatnám őket mintegy átlagos gesztusként pontosan annyira, amennyire szükséges.

Mert ugye ilyenkor két eset is lehetséges, ha megtudnák a nyereményt:

1. kölcsön kérnének, s ha adnék, soha nem látnám viszont, s ebből nyilván örök harag lenne

2. kölcsön kérnének, én nem adnék. Abból is örök harag lenne.

:-)

A sok pénz sokszor eltorzítja a jellemet és megrontja az emberi kapcsolatokat.

Jobb szeretném, ha normális, örömteli munkával jól keresnék, s telne mindenre, ami szükséges, s még öreg napjainkra félre is tudnánk tenni, támogatni tudnánk a gyerekeket, unokákat, utazgatnánk, üdülnénk, művelődnénk. Ennél több az egészséges élethez szerintem nem kell.

:-D

Szerintem az az egészséges.