Egy másik kérdésnél egy válaszoló szerint nem vagyok normális, mert 19 évesen még a szüleimmel élek, ő pedig már 18 éves kora előtt elköltözött. Vajon mégis miből, hogyan kellett volna elköltöznöm? Nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok a hülye.

Jelentem,én még nálad is nagyobb hülye vagyok,mert 20 évesen a szüleimnél élek és tanulok!

Amúgy engem is érdekelne,hogy miből van pénze,mert hiába dolgozok iskola mellett és jár ösztöndíj is,sehogy sem jön ki a pénz még egy albérletre sem...

Én anno annak idején 18 évesen a magam lábára álltam. Elköltöztem, dolgozta, albérletben éltem.

Ma a lassan 22 éves fiam még mindig velem él. Iskolába jár, rengeteget tanul. Nem tartom hülyének mert még nem költözött el. Majd eljön annak is az ideje. Tudod az én időmben minden másképp volt mint ma, így nem is várható el, hogy ma egy 18 éves csak úgy elköltözzön.

Akkor eddig én vagyok a leghülyébb! :D

18 évesen elköltöztem a suli miatt, majd 22 évesen VISSZAköltöztem, és még néhány évig a szüleimmel laktam.

Ha valaki netán megjegyezte volna erre, hogy "nahát", nem igazán izgatott volna fel a dolog...

25 éves koromig anyámnál éltem, akkor kaptam az első állásomat. Teljesen természetes ez, sőt ha ott kaptam volna állást, még nagyon sokáig ott laktam volna, teljesen ésszerű okokból. Nincs ezzel semmi baj.

Az pedig elég tipikus, hogy az ember 19 évesen a szüleivel él, akik eltartják, taníttatják, ilyesmi... Maximum van valami diákmunkája a fiatalnak, de abból mégis miért és hogyan menne albérletbe?

A párom addig az anyjával lakott, amíg nem vettünk ki egy közös albérletet. A tesója (talán 27 éves) még mindig vele lakik. Nem mindenkinek van felesleges sok tízezre külön lakni, plusz ott a régi szoba a régi cuccokkal, az anya remek főztje és megértő szavai... (Nagyon szeretem az anyósomat, van is miért :))

Még az együtt lakó több generációval sincs bajom, ha nagy és kellőképpen megosztható a ház (már ha a résztvevők igénylik), de ha problémák vannak, akkor is megértem, ha az anyagiak miatt nem tudnak lépni, egyelőre...