Miért bocsássak meg másoknak, ha nem akarnak kibékülni még a saját rokonaim sem?
Régen a rokonaimra megharagudtam. Van pár aki folyton beszólt, belém kötött, mindenért idegeskedik, és sose lehet úgy csinálni, hogy tetszen neki. Mindig kimondták a negatív gondolataikat rólam, de persze sose mondtak jót, csak rosszat.
És megsértődtem, és nem beszéltem velük, nem köszöntem, elkerültem őket, ha családi eseméyn volt, én próbáltm mindig a legmesszebb lenni ezektől az emberektől.
És még rám mondták, hogy "szórakozom!" meddig játszom még a sértődöttet?!"
És utána most úgy gondolom, hogy ne éljek már folyton haragban, megbocsájtok!
És én mentem oda ezekhez a személyekhez, és beszélgetni akartam velük, erre leráztak, nem szóltak hozzám!
Ekkor meglepődtem, még elgondlkoztam, hogy "ennyire megbántottam őket?" Aztán eszembe jutott, hogy "micsoda? Ők vannak megsértődve? Ők szemétkedtek velem folyton, ők gonoszkodtak folyton, nem én!!! Ők tehetnek az egészről!"
És valahogy úgy veszem észre, nem is akarnak kibékülni, bocsánatot kérni! Nem akarnak ismét jóban lenni velem!
Mintha csak ezt akarták volna, hogy haragudjak meg, és utána sose akarnak kibékülni velem!
Most miért bocsássak meg bárkinek is, ha a saját rokonaim nem akarnak bocsánatot kérni?
Mi értelme?
Semmi.
Ha nem is koszonsz, akkor tenyleg jatszod a sertodottet.
Szepen koszonosz nekik, majd otthagyod oket, nem beszelgetsz veluk, mintha idegenek lennenek.
Nem kell joban lenni veluk, de a alapveto tiszteletet meg kell adni. Ennyire egyszeru.
Gondolom, ők nem érzik magukat hibásnak és eszük ágában sincs bocsánatot kérni és nem is kérnek a bocsánatodból.
Ha tartani akarod velük a kapcsolatot, vagy leültök és mindenféle vádaskodás nélkül átbeszélitek a történteket, vagy valahogy úgy keresed meg őket, hogy "nézzétek, elég sokáig nem tartottuk a kapcsolatot, voltak nézeteltérések, de ennek ellenére egy család vagyunk, ne haragudjunk egymásra örökké".
Eszedbe se jusson! Ők voltak azok, akik téged bántottak, és még nekik áll feljebb, hogy miért nem ugrálsz úgy, ahogy ők elképzelték?
A megbocsátásnak akkor van értelme egyedül, ha te túljutottál azon, hogy az ő szemétkedéseiket, aljasságaikat, múlbéli bántásaikat feldolgozotad magadban. Ilyenkor meg tud az ember bocsátani, de az a megbocsátás csakis ÖNMAGA szempontjából lényeges, azaz azt jelenti, hogy ha te megbocsátasz egy valahai agresszornak, akkor magad válsz szabaddá. Nem rángatnak belül a hozzájuk kötő indulatok, sérelmek, gyűlöletek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek után "keblemre magyar"-t játszol velük. Ha meg tudtál nekik bocsátani, akkor meg is tudod húzni a határaidat és ha bármikor találkozol velük, és újra kezdik a múlt felemlegetését, azaz ők nem változtak egy cm -t sem, akkor egy helyre kell tenni őket és utána egy életre elfelejteni azt a rokont, aki nem úgy viselkedik veled, ahogyan az normáls emberi kapcslatokban elvárható. Így csak az marad meg melletted, aki képes normális kapcsolatot ápolni veled.
És egy jótanács: soha ne várd azok bocsánatkérését, akik bántottak téged és ezt nem hajlanóak ma sem belátni! Csak az idődet vesztegted a semmire.
A megbocsátás nem azoknak segít akiknek megbocsátasz hanem neked. Ha megtudsz bocsátani nem azon jár többé a fejed hogy így meg úgy kiszúrtak veled, hanem azon hogy most hogyan tovább. A továbblépés egy formája.
Megkímél attól hogy mások cselekedetei formáljanak téged.
Aki gyűlöl, és aszerint cselekszik azt a gyűlölet formálja, aki megbocsát, az továbblép és tervez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!