Milyen egy jó anya?

Érezteti, hogy szeret, nem kell semmilyen elvárásnak megfelelnem, hogy szeretetet kapjak. Nem akarja megmondani milyen legyek. Mindig ott van, elérhetem, számíthatok rá. Én vagyok neki az első, nem a munkája, nem az új pasija, nem a barátnői. Ha kérdezek, válaszol, vagy megmondja, hogy nem tudja rá a választ. Nem csinál úgy, mintha ő tökéletes lenne, elismeri, ha hibázik, nem várja el tőlem, hogy tökéletes legyek. A koromnak megfelelően kezel. Fontosnak tartja a szellemi-, testi-, lelki fejlődésemet, és ezekhez megteremti az alapfeltételeket, lehetőséget ad, és segít elérni, amit szeretnék. Ha tanácsot kérek, ad, és csak nagyon komoly dolgokban veszi át a vezetést.

Az nem baj, ha fáradt vagy, kimerült, és rosszul érzed magad, mindenki átél ilyet rövidebb, vagy hosszabb ideig. De mikor a gyermekeddel vagy, ő legyen számodra a nyugalom szigete, éreztesd vele, hogy fontos neked, szereted. Ha vele vagy, légy miatta vidám, küzdj érte, és felejtsd el a gondokat. Elvégre őt szereted a legjobban, nem igaz? :)

èn is szar anya lettem..

fáradt stresszes..

hajnali2 és nmég nem alszok..

nem alszok mert nem akarok álmodni..

anyagi magánéleti sok rosszat miattam a gyerekek szìvják meg ..

Szerintem olyan a jó anya, aki törődik a gyerekével, de nem kényezteti el! Aki meghallgatja őt, és ad tanácsot, de nem olyan stílusban és nem ilyeneket, hogy "menj és ezt meg ezt tedd meg ezt meg ezt mondd meg XY-nak!" Mert az én anyám ilyen. A jó anya óvja a gyerekét, de nem mindentől, sokszor hagyja hogy bizonyos dolgokat saját maga tapasztaljon meg (pl csalódás a pasikban, rossz iskolai jegy, stb.). A jó anya számomra segít a tanulásban, de csak akkor, ha te kéred meg, tehát nem te közlöd vele nap mint nap, hogy "Na gyere tanulni", mert így sosem fog magától leülni tanulni. Illetve helyette se csináld meg a leckét! A jó anya szerintem olyan még, aki a gyereke érdekeit tartja szem előtt, mint például ha haragban van egy tanárával, nem kezd el vele kiabálni a suliban mindenki előtt, hanem figyelembe veszi, hogy ezzel a saját gyerekének tenne rosszat, stb.

A jó anya bízik a gyerekében, de jó irányba neveli. Nem hagyja, hogy 12-14 évesen sminkelje magát/szolizzon/pasizzon, de nem erőszakkal beszéli le ezekről, hanem ésszel, azt próbálja elmagyarázni neki, hogy ilyen fiatalon még ez nem túl jó dolog. (apám a cigizésről beszélt így nekünk, és el tudtam dönteni saját magam, hogy nem akarok cigizni).

A jó anya nem erőlteti rá az akaratát a gyerekére, hanem támogatja őt, normális határokon belül (pl engedi, hogy kozmetikusnak tanuljon a gyerek, de cserében kéri, hogy legalább egy nyelvvizsgát is tegyen le).

És ami legfontosabb talán, hogy nem csak addig támogatja, míg dolgozóképes nem lesz a gyerek, hanem tovább is! Vagyis én ilyen anya szeretnék lenni, mint amit fent írtam, és én támogatnám a gyerekem ha valamilyen oknál fogva még 22 évesen is itthon kellene laknia, nem pedig lehúznám, mert nagyon sokan ezt teszik :( Segítenék neki, hogy pénzt tudjon gyűjteni, és elkezdhesse a saját életét! Tehát amiben csak tudok segítenék! :)

Ugyan, honnan tudhatnám? Anyám pszichopata volt, alig tudtak a karmaiból élve kimenteni. Azt sem tudom, hogy milyen az anyai szeretet - de biztosan jó lehet. Gyűlölöm a karácsonyt, mert úgy fáj, hogy majd belehalok.

És ne írj privátot. Hagyj békén.

Következetes, de szerető.

Én sem vagyok jó anya, nekem az elsővel vannak gondjaim. :-(

Én azt gondolom, ha még nem vagyok elkésve az válasszal,

-hogy a jó anya érezteti a gyermekével, hogy minden helyzetben támogatja, és minden helyzetben vele van. Ha jót csinált, ha nem!

Bármi történjen is, mindig számíthatnak egymásra, és ez legyen feltétel nélküli.