Más családjában is van ilyen? Vagy csak nálunk divat a felmenőkhöz hasonlítani?

A férjem családjában vannak olyan rokonok, akik minden egyes "megmozdulásunkat" az anyósomékhoz hasonlítják.

Anyósék 1 év után házasodtak össze, hitelre vettek anno lakást (szülői segítséggel), amit 1-2 év alatt visszafizettek (akkoriban volt egy akciója a banknak, ami miatt jól jártak).

Két gyerekük van, a férjem és a húga.

A férjemmel 1 év után házasodtunk össze (6 éve ismertük egymást), született egy lányunk, majd a szüleim segítségével (félig örökségemből a nagymamám után) vettünk idén egy lakást magunknak, félig hitellel.

Most várjuk a második gyermekünket.

Igazából a második gyermekünket nem szerettem volna nagy dobra verni még a szűk családi körön kívül sem, de a férjem mindenáron szerette volna és rábeszélt a terhesség 15. hetén.

A "kedves" rokonok egyből jöttek az elmés eszmecseréjükkel, miszerint mi az anyósomékhoz akrunk hasonlítani és mindent úgy akarunk csinálni!

Mondtam, hogy ez cseppet sincs így, nem igazán sok párhuzam és hasonlóság van a kettő között.

Ezután jött a "nahát, meglepődtünk! nem is gondoltuk volna" kijelentés, amire már csak nevetve annyit tudtam válaszolni, hogy "mi nem lepődtünk meg, tudtuk, hogy jön!"

De még ez sem volt a hab a tortán. Kijelentették, hogy mindenkép most már fiút kell szülnöm, mert a Sándor nevet tovább kell vinnie. Már az első gyerekünknél is ostromoltak ezzel, de akkor "leépítettem" őket annyival, hogy:

1) nem lesz 389472397498242. O. Sándor

2) lány lesz.

Így is történt.. :)

Most pedig megint jönnek ezzel az óriási családi hagyománnyal, amire a férjem már többször csak annyit mondott, hogy nem lesz Sándor a gyermek, mert ő egyáltalán nem akarja. Másrészt az én apukám keresztnevét is ennyi erővel tovább viheti a gyermek, nem csak a férjem felmenőiét.

Apósom már kínjában sokszor nevet velünk együtt ezen, őt nem igazán érdekli, hogy mi lesz a gyermek neve és neme. Lényeg, mint ahogy nekünk is, hogy egészséges legyen.

Ettől függetlenül a héten megint jöttek a hasonlítgatások. Anyósomnak szóltak, hogy keresse elő a régi szobáról a fényképeket (férjemék szobájáról), hogy megtudjuk majd mi is így csinálni a két gyerekszobát.

Egyszerűen már megőrülök ezektől a rokonoktól. sajnos őket nem választhatja meg az ember :(((

És én hihetetlenül gyűlölöm, ha valakihez hasonlítanak. Legyen az bármilyen személy és téma.

Másnál is vannak ilyenek? Vagy csak minket tisztel meg ezzel a sors?