Érthető, hogy nem akarok átmenni a párom családjához?
Az én családomban nincsenek lelkizések, beszélgetések, társasozások, szinte csak élünk egymás mellett.
Nos a párom családja nem ilyen.. Összeülnek, beszélgetnek, társasoznak. Nekem ez nagyon idegen, ezért még sose mentem át hozzájuk, amikor többen voltak, csak amikor az apukája volt ott.
Emellett a párom bátyja egyszer nagyon megbántott. A páromnak írta üzenetben, hogy egy zsírdisznó vagyok, meg ne adjon nekem több kaját, és még sorolhatnám... Én ezeket megláttam. A párom szerint nem engem akart bántani, csak őt akarta "szekálni".. Mennyire kedves...
Az öccse sem különb, amikor legutóbb váltottam vele pár szót, valamiből azt szűrte le, hogy a párom pénzére megyek rá, 1-2 óra múlva felhívta, hogy én pénzéhes vagyok, csak a pénze kell nekem. Benézte, mert hallottam, aztán szépen elmondtam neki a dolgokat, meg hogy vegyen visszább... Az öccse barátnőjéről inkább nem írok semmit, szegény annyira buta, gyerekes. Nem akarom leírni, hogy miért, nehogy valaki rám ismerjen..
Szerintetek érthető, hogy nem akarok átmenni? Most hétvégén lesz egy ilyen összeülős nap, és a párom szeretné, hogy átmenjek.. Szerinte nem kéne egész nap ott lennünk, elég 1-2 óra is, de nekem semmi kedvem ehhez.
Legutóbb májusban láttam őket, azelőtt meg tavaly év eleje körül voltam náluk..
Nézd, nem bántásképpen, de talán el kellene gondolkodnod azon, miért is van ilyen véleménnyel rólad az a család és miért is beszélsz így olyanokról akiket csupán egy-két felületes információ alapján ismersz? Azt is végig kellene gondolnod, hogy egy ilyen "lelkizős" család vajon nem lesz-e percek alatt fontosabb a párodnak nálad, ha még arra sem veszed a fáradtságot, hogy 1-2 óráig megerőltesd magad és elmenj hozzájuk? Ő abban a családba élte le az eddigi életét, veled ehhez képest alig volt még valamennyit. Ha most nem tudod elviselni a családját, mit akarsz évek múlva? El akarod érni, hogy teljesen megszakítsa velük a kapcsolatot? Egy "lelkizős" családi élet után elvárnád tőle, hogy üljön veled kettesben a lakásban és meressze a szemét a tévére vagy a falra egész életében? Szerinted ven arra bármi esély, hogy neki is elegendő ez?
Kérlek gondolkozz el azon, mi is az értelme annak, hogy élsz. Tényleg csak ennyi: "nincsenek lelkizések, beszélgetések, társasozások, szinte csak élünk egymás mellett"??? Vagy annak van esetleg igaza aki ezért nagyon de nagyon sajnál téged?
?? Teljesen félreértetted!
Egyrészt, én nem akarom elszakítani a családjától.
Másrészt, a szüleimmel való kapcsolatomra utaltam azzal, hogy nincsenek lelkizések. Nincs meg a normális szülő-gyerek kapcsolat. A szüleim rossz szülők.. De nekem nem is hiányzik, hogy leüljek velük beszélgetni, lelkizni, vagy egyáltalán hogy társasozzunk.
Nekem egy szülő nem olyan ember, akivel mindent meg kell beszélnem, meg lelkiznem kell vele.
A párommal lelkizünk természetesen, és sokat beszélgetünk. Nem csak itthon ülünk és bámuljuk a tv-t.
Én írtam félreérthetően, de számomra a párom még nem a családom a része. Majd ha eljegyez, akkor igen :)
De addig a családom a szüleim, tesóm, rokonaim.
És én tényleg nem vágyom arra, hogy beszélgessek a szüleimmel, nem savanyú a szőlő. Bár lehet, hogyha kiskoromtól kezdve normális kapcsolatom lett volna velük, akkor igényelném, de így, jelenleg nem.
Ne haragudj, de miért kell kiforgatni a szavaimat és miért kell ennyire rosszindulatúnak lenned?? Egy szóval sem írtam ilyet!
Csak azt, hogy a CSALÁD szó alatt én még nem a páromat értem, hanem a szüleimet, tesómat és a rokonaimat!
És igen, majd akkor ő is a családomba tartozik, amikor eljegyez, összeköltözünk. Onnantól kezdve beletartozik a szűk családi körbe, mint ahogy én is az övébe.
Tényleg nem értem, hogy ezt miért kellett kiforgatni.
Nincs rá okuk.
A bátyja nem is ismert még, nem is találkozott velem, amikor szidott.
Az öccsével akkor váltottam pár szót, mondtam neki valamit viccesen, amit ő komolyan vett. Fogalmam sincs, hogy mi volt, de engem aztán marhára nem érdekel a párom pénze, tehát teljesen butaság.
Régen szimpatikus volt, de ezután a húzása után már egyáltalán nem.
A kapcsolatunk elején szívesen mentem fel oda, bár nem jártunk fel sokat, mert kettesben voltak programjaink.
Aztán a bátyja csinálta azt amit, majd jött egy esküvő, ahol ott voltam.
Ott teljesen jól elbeszélgettem az unokatestvéreivel, meg még pár emberrel a párom családjából. Tehát nem hiszem, hogy akkora nagy gond lenne velem.
Ráadásul akkoriban nem is voltam féltékeny, tehát nem is tudott rólam rosszat mesélni a párom, nem volt oka bántani a bátyjának..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!