Ezt hogy lehetne felnőtt ember módjára megoldani?

Két éve vagynuk házasok, a feleségem családja vagyis rokonsága az első perctől kezdve utál engem, nem tudom miért, nem adták a tudomra.

Az anyukájával jóba vagyok, az apukája már meghalt, egy testvére van aki külföldön él, vele semleges a viszonyom.

Apai részről egyetlen élő rokona sincs.

Pedig ugye mindennek van oka, de még mielőtt összeházasodtunk volna már akkor kijelentették, hogy ha lehet ne menjek át hozzájuk. (ez az anyai család,két nagyszülő, két nagynéni, 4 unokatestvér akik egy rakáson élnek egy két generációs családi házban)

Aztán a házasság előtt már megengedték, hogy átmnejek, köszönni se köszöntek, ellenségesek voltak, nem nyitottak felém kicsit sem. Nem is bántottak, nem szóltak be se semmit, csak mintha ott se lettem volna.

A nagyanyjával beszéltünk pár szót, de csak ilyen látszat beszélgetés volt.

Azért mentem át mert a feleségem nagyon erőltette, meg úgy voltam vele, hogy akkor adjuk meg az esélyt.

Aztán az esküvőn még találkoztam velük, ott is klikkesedtek, senkivel nem beszéltek a rokonaim, se a barátok közül, minden rokonom kérdezte hogy kik ezek és minek vannak itt.

Legutóbb az utcán jöttek szembe, szó szerint egységesen elfordultak mikor megláttak, de így szinkronban fordították a fejüket, mondtam hogy sziasztok, visszaköszöntek, és mentem tovább.

Ez annyira nem izgatna, nyilván idegesítenek mert ugyan azon társadalmi rétegbe tartozunk (szóval nem orvosok meg értelmiségeiek én meg egy buta utcasperő akit lenéznek)

Viszont a feleségem továbbra is zaklat, hogy ha van valami családi esemény miért nem megyek vele oda...mondom erre abszolút nem vagyok vevő, egyetlen órámat sem akarom egy ilyen közegben eltölteni.

Erre most kitalálta, hogy akkor ő sem jön az én családi programjaimra, holott az én családom szereti őt, kedvesek, érdeklődnek felőle, folyamatosan nyitnak felé.

Szivesen mennék én is az ő családjával ha csak fele ennyire nyitottak lennének.

Úgy érzem hogy ő nem is véd meg a családjával szemben.

Ők állandóan összevesznek, egy hétig nem beszélnek, utána mintha misem történt volna, de ez az egész család, semmi következetesség nincs bennük, csak óriási balhék, majd elfeljtik aztán újra és újra.

Múlktor felhívta a nagynénje mert valamin összevesztek, és kihallatszott a telefonból, hogy azt mondja hogy "te sem vagy már olyan mint voltál mielőtt összejöttél ezzel a manussal".

Mondta a feleségem, hogy ő nem változott, aztán mikor letették, kérdeztem, hogy ennek a manusnak nincs véletlen neve?

Azért mégis csak a férje vagyok egy névvel, nem egy "manus".

Erre visszahívta a nagynénjét, hogy amúgy van neve és így meg úgy, beolvasott neki minden rágalmára, aztán ennyi volt a beszélgetésük.

De ha nem említem meg eszébe sem jutott volna, én nem tudom elképzelni, hogy bármelyik rokonom azt mondaná, hogy "az a nő akivel együtt vagy így meg úgy"....

Ezeket leszámítva jól megvagyunk, meg a világért sem akarom, hogy a családja viselkedésére rámenjen a kapcsolatunk (de így ráfog) és most hogy ő elkezdte ezt az óvódás viselkedést, hogy akkor én sem megyek a te rokonaiddal, valószínű előbb utóbb megbántja az én rokonaimat is. (mondjuk ők akkor se mondanák hogy ne hozzam magammal)

Úgyis az anyja a legfontosabb rokona, vele megvagyok, akkor miért kell nekem ezekkel a tróger nagynénikkel meg unokatesókkal összeülnöm?

Ezt nem vállalom be, majd ha tudnak viselkedni, de erre kinek van szüksége?

Jól gondolom, hog emiatt idővel tönkremehet a kapcsolatunk? Már csak arra tekintettel is, hogy engem ez rohadtul zavar, és igazságtalannak érzem. (azt amit az ő családja csinál velem, és azt is amit ő kezd csinálni az én családommal)