A nők általában jobban tartják a rokonságot, mint a férfiak?
Én a családomban egyértelműen ezt láttam, anyám és nagyanyám nagyon szerették tartani a rokoni kapcsolatokat, menni máshoz vendégségbe, hívni másokat, apámnak meg nagyapámnak ez inkább nyűg volt, ők jól el voltak nélküle. Még nagybátyám is mondta egyszer viccesen az unokatestvéreire, de valamennyi igazságalapja volt, hogy "ők tartják a rokonságot, mi meg a távolságot".
Az az érdekes, hogy az apám rokonai is anyámat hívják, ha valamit akarnak, de mondjuk anyám részén összetartóbb nagycsalád is volt, főleg lánytestvérek és ők akartak sok találkát, nagy sütés-főzést tartani. Apám szerette a kényelmet és főleg az ilyen ottalvós bulik idegesítették, de anyám annyira akart menni, hogy azért párszor eljött a kedvéért, máskor mentünk nélküle.
Nekem gyerekként jó volt, de így most már engem is fárasztana a sok rokoni találka, valamilyen szinten kell ápolni a kapcsolatot, de túlzásba nem kell esni. Meg amit láttam, hogy sok esetben a mások kibeszélése és a pletykálás ment a nők közt, férfiak is voltak, akik részt vettek benne, de ők politikáról vagy autókról is beszéltek. Tudom, ez ilyen hagyományos vidéki felosztás, hogy a nők és a férfiak másról beszélnek, városokban már nem ennyire merev ez.
Nálunk is a nők azok akik összetartják a szociális hálót a családban és azon túl.
És másoknál is ezt látom.
Sok helyen van olyan hogy ha a férfi megözvegyül akkor egyedül marad de ha a nő marad özvegy neki vam hova mennie és kit fogadnia
Nem csak kötelességtudatból néznek rá
Szerintem személyiség kérdése. Nálunk anyu mindig mindenből kivonta magát, sokszor apu egyedül ment a testvéréhez/szüleihez (nagyiékhoz), vagy mentünk vele mi is a tesómmal, anyu otthon maradt inkább.
Amikor apu meghalt, akkor anyám már tartotta volna a kapcsolatot a rokonokkal, de azok lepattintották (jogosan).
2.
Én nőként is rühellem az ilyen rokoni bulikat.
A szűk családom férj és gyerekek imádás, de a távolabbiak nem hiányoznak.
Ki nem állhatom a rokoni összeröffenéseket, bulikat, nem is járok el, nem is tartok.
A vőlegényem más, vagy amikor átjön 2-3 barátunk, de a családi dolgok - nemkösz.
3
Szerintem az nem "rokoni buli", hogy egy hónapban egyszer meglátogatják apu szüleit és 2 testvérét (30 kilométerre laknak).
Messze nem "buli", beugrottunk, (már ha mi gyerekek is mentünk), pár szót váltottunk és jöttünk. Ez még nem a telefonos időszakban volt, akkor vezetékes teló sem volt a lakások többségében (70-80-as évek), így tudtak egymásról a testvérek-szülők.
De amúgy én sem tartom senkivel, férjem családjával semmi kapcsolat nincs (hála az égnek 200 km-re laknak), saját anyámat egy évben látogatom egyszer, testvérem évente kétszer jön külföldről, akkor beugrik hozzám egy kávéra.
Szóval én megértem azt is, aki nem, de azért ne legyen már olyan elrugaszkodott a szülőkkel váltani pár szót havonta, élőben.
Felelősséghárítás továbbra is elképesztő.
("Az agyam miatt nem tudok másokkal beszélni, hööö...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!