Mit tennél ebben a csaladi helyzetben? Többi lent
Először is. Az édesapám néhány évvel ezelőtt meghalt. Az ő szüleiről lenne szó.
Van egy testvére, az én nagybátyám. Neki 2 gyermeke. Nos, már elég régóta az a felállás, hogy ezeregyben jönnek el meglátogatni a nagyszülőket, akkor százezrekkel, milliokkal távoznak, ugyanis amikor jönnek valami mindig épp elromlik.
Ha baj van, én és a testvérem segítünk a nagyszüleinken, de mi egy lyukas garast sem kapunk. (Nem a pénzről szól a dolog, de rosszul esik.) És ha valami olyan helyzet is van mindig ők vannak ajnározva. Soha a seprűt meg nem fogták. Mashol is így van ez? Egyik segít, cserébe azt kapja hogy a nagy semmit?
Nem kell menni hozzájuk, sőt nem is igazán kell tartani velük a kapcsolatot.
Minek? Ti úgysem lesztek sohasem elég jók nekik (rejtély, miért, de ez az igazság), cserébe majd fix ők kapnak mindent, kezdve az örökség nagyobb részével, hiszen ők a kedvencek.
Inkább csak engedjétek el és ne járjatok hozzá.
(Majd ha nem lesz többé segitsége,akkor majd rájön hogy fontosak voltatok neki,de már akkor késő lesz)
Érdekes, hogy mennyire jelen van ez sok családban. Az én nagymamám is az én anyámat tette félre szinte mindig, mi voltunk a legközelebb, mi segítettük őket leginkább. Mikor műtét (rák) után hozzánk hoztuk haza és a fia 5 hónapig rá se nyitotta az ajtót, akkor mondta neki, "jól van fiam, jó az Isten, mindenkinek megfizet, ahogy megérdemli".
Anyám most 93. éves, még önellátó, kertészkedik, a nagybátyám már vagy húszonöt éve halott, elég fájdalmas halála lett.
Persze attól még akkor, nem esett jól a megkülönböztetés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!