Mennyire tartod a kapcsolatot az unokatestvéreiddel?
Minden unokatestvérem gyerekkoromtól csupán a húsvéti és karácsonyi kötelező rokoni látogatások tartozéka volt számomra. Ezeket az alkalmakat nem szerettem, nyűg volt nekem, az unokatestvéreimmel pedig sosem volt bennünk semmi közös, még közös témánk sem akadt. Ketten tizensoknévvel idősebbek nálam, sokáig az sem esett le, hogy unokatestvérek vagyunk, csak azt tudtam, hogy valami rokonok. Velük - mióta felnőttem - már úgy vagyok, hogy egész szimpatikusak, és ha alkalmilag találkozunk, akkor cseverészünk kicsit, de amúgy nem keressük egymást. Így jelenleg nem is találkoztunk már vagy 3 éve.
Két másik unokatestvérem olyan 8 évvel idősebb, így köztünk is korosztályos különbségek voltak (mit csinálna mondjuk egy 10 éves egy 18 évessel?). Mostanában már ott tartottunk, hogy velük is el tudtunk felszínesen dumálgatni, de aztán nemrég kiderült, hogy aljas szarrágók, úgyhogy szerintem innentől családilag kikopunk egymás életéből.
Az ötödikkel közel egyidősek vagyunk, és ég és föld. Annak ellenére, hogy egyedül ő nem lakik messze innen, ő az, akivel soha nem váltottam 2 mondatot sem.
Semennyire sem tartjuk a kapcsit.
2014ig ugyahogy tartottuk,főleg nagy ünnepekkor:karácsony,nagyik szülinapja.
De nagyapám halála után inkább csak nyüg volt,a szülök az egyik szobában beszélgettek a gyerekek a másikban.
Aztán az unokaöcsém összeveszett a szüleivel,és azóta senkivel sem beszél. Néha összefut az apjával de csak felszínesen beszélgetnek.
Unokahugom sem igazán keres minket vagy úgy bárkit a szülein kívül a családból.
És az igazat megvallva számomra kellemetlen emberek,a nagybátyám és az unokhugom:harsány hangos megmondó emberek.
Volt 1-2 időszak és 1-2 uncsi akikkel néha szerveztünk programot vagy összefutottunk, de ezek is ritkák voltak. Mára már egyikkel sem tartom a kapcsolatot. Pedig többen itt élnek mellettem, konkrétan 5-10 percre autóval.
Másik részük visszament vidékre, velük azért sem találkozom. Meg vannak olyanok akikkel már fénykorunkban is csak ünnepnapokon a nagyszülőknél láttuk egymást.
Semennyire. Értékrendünk más.
Ha én próbálkozok kapcsolatfelvétellel, kétszavas válasz jön viszonzásul és semmi olyasmi, hogy ő is próbálna nyitni.
Ami nem megy, azt nem kell eröltetni.
Most éppen egyre sűrűbben - az unokabátyámmal.
22 és fél év kényszerű kihagyás után talán már helyre tudjuk tenni, ami nagyon régi sérelem. Talán megbocsátható!
Nekem sok van, apai ágon egyikkel se tartom a kapcsolatot, külföldön élnek.
Anyai ágon a legtöbbel nem tartom a kapcsolatot, nem laknak messze, csak nem kedvelem őket.
Anyai ágon hárommal tartom a kapcsolatot, kettővel kimondottan jóban vagyunk.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!