Hagyjam figyelmen kívül vagy tennem kellene valamit?
31 éves nő vagyok, van egy 10 és egy 18 évvel idősebb bátyám. Az idősebb bátyámnak van két fia és egy lánya. A kisebbik bátyámnak is van egy fia, nekem még nincs gyerekem. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk egymással. Sokat is járunk egymáshoz. Az unokaöcséimmel és unokahugommal is jó a kapcsolat, de 1 évvel ezelőtt a bátyám kisebbik fia elkezdett furcsán viselkedni, most 13 éves.
Kisgyerekként eléggé visszahúzódó volt és kedves, sokat ölelgetett mindig, a vállamra hajtotta a fejét stb. Így ment ez mindig, de 1 éve elkezdett a gyerek túlságosan is közeledni. Folyamatosan azt érzékelem rajta, hogy megakarja érinteni a mellemet meg ahogy hozzám ér/akar érni az mind furcsa. Ilyenkor igazából csak úgy ott hagyom, nem tudok a gyerekkel kettesben maradni, mert mindig valamit akar. Eleinte próbáltam nem foglalkozni ezzel, arra gondoltam valószínűleg én értem félre, engem ez nagyon megviselt és nem tudtam/tudom, hogy hogyan kellene rá reagálnom. A többi gyerekkel normális kapcsolatom van, soha nem viselkedtek a normálistól eltérően. Az is nagyon rossz, hogy ezt magamban tartom és senkivel nem tudom megbeszélni vagy tanácsot kérni, hogy mitévő legyek. Teljesen szerencsétlennek érzem magam, hogy 31 évesen nem tudok kezelni egy ilyen helyzetet. De nekem ezek a fiúk meg a lány is több unokaöccsnél/unokahugnál, mintha a kistestvéreim lennének, ezért is esek teljesen pánikba. Szeretném, ha ez nem az lenne, de tudom, hogy az.
Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett.
Pl. "Ilyet nem szabad!", "Nem szabad mást fogdosni!"
Nem kell túlbonyolítani. 31 éves vagy, már régen Te döntesz arról, ki érhet hozzád, neki meg 13 évesen fel kell fognia.
Ezt, amit ide leírtál. Hogy mit érzel. Nem lehet mégsem olyan jó kapcsolatotok, ha a családi problémák, meglátások, észrevételek tabusítva vannak olyan szinten, hogy pontokba szedett fogalmazást írjunk arról, mit mondj.
Így lehet megnyomorítani több életet. Hogy nem beszélünk, inkább csendben vagyunk, agyalunk, mert jaj, mit fog gondolni a másik.
#5: hát, vagy "annyira jó" a kapcsolatuk, hogy nem akarja ezt az idillt elrontani...
Szóval legalább a felszínen minden szép és jó.
A bátyámat ismerve nem tudná jól kezelni a helyzetet, ezért semmiképpen sem szeretném, ha ő tudna róla.
Nem csak a bátyámnak nem beszéltem róla, hanem senkinek sem a családból, a páromnak sem. Ez nem jelenti azt, hogy felszínes lenne bármelyik kapcsolatom is. Egyszerűen csak félek. Sajnos nem vagyunk tökéletesek, és mivel a bátyámnak is vannak hibái, amiket ismerek, ezek miatt inkább nem merem mondani senkinek, nem akarom, hogy a gyerek rosszul jöjjön ki a történetből és eltávolodna az apjától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!