Mást is fogott már el rossz érzés miután összeül a rokonság?

A leírás alapján szerintem te is tudod, hogy nem arról van szó, hogy rossz tàrsalgók, hanem valami feszültség lehet köztetek. Te érezhetően neheztelsz rájuk, mert nem érdeklődnek a gyereked felől, meg a férjed segítségét elfogadják, de nem viszonozzák stb. Szóval itt egy mélyebben húzódó konfliktus van, amit vagy felhozol és átbeszélitek, vagy ritkítjátok ezeket az összejöveteleket.

Nem kell amúgy erőltetni a beszélgetést, kipróbálhatnád, mi van akkor, ha nem kezdeményezed a beszélgetést. Vannak olyan vidékek amúgy, ahol nem illik evés közben beszélni, ilyen szokás volt az én nagyszüleimnél is. Ebédkor tömtük a fejünket, csönd volt és mégis mindenki jól érezte magát.

Én mindenkivel ilyen vagyok, de csak evés közben! :D Az étvágyamat is eltudja venni, ha valaki közben beszél hozzám. A többség beszél asztalnál evés közben, én ilyenkor tőmondatokban válaszolok ha muszáj, de még az is zavar, ha máshoz beszélnek. Nekem az evés az csendben történik! Amit még gyűlölök, ha iszom és közben valaki kérdést tesz fel. A f....nak kérdez, ha látja, hogy iszom! Úgy egyébként nem nagyon van olyan ember, akivel ne tudnék témát találni, amiről tudunk beszélni, teljesen mindegy, hogy mennyire esik távol tőlem korban, mennyire ismerjük egymást, ismerjük-e egyáltalán egymást. Kétféle embertípus létezik, az egyik aki folyton beszél, a másik aki csak akkor, ha nagyon muszáj, e két embertípus soha nem fogja megérteni egymást és halálba tudják idegesíteni egymást!

Persze esetedben nagy eséllyel nem erről van szó, főleg ha az anyós a másik nejével és a fiaival jól elbeszélget, a másik unokájáról érdeklődik.