Nagynéném miért mondja azt hogy “nem baj az” olyan dolgokra, amiket én tök pozitívan mesélek neki?

kérdezd meg tőle.

Szerintem kb. csukott füllel hallgatja, amit mondasz, és ennyivel le akarja tudni. A férjem nagynénje épp ilyen. Mindig megkérdezi, hogy miújság velünk, hogy telt a karácsony, stb., de ha válaszolsz, vagy hasonlóan értelmesen reagál rá, vagy eleve csak közbevág és elkezd valami mást magyarázni.

nem lehet hogy nagynened brit?

Nem figyel ràd, vissza kèrdeznèl le is bukna. Van ilyen ismerősöm. Kèrdez illemből , de kb bàrmit mondhatnèk, azt mondaná jól van az😅

Hallása tökéletes? Arra gondolok, hogy nem-e így leplezi, hogy nem érti már amit mondasz neki.

Lehetséges, hogy hall is, figyel is, de mégis problémái vannak a megértéssel (én így vagyok az élőbeszéddel, nem ismerem fel sokszor a szarkazmust, iróniát, viccet, illetve az ezek miatt átélt rossz tapasztalataim miatt néha azt gondolom panaszkodásnak, ami nem az és vica versa. Ilyenkor (ha nem vagyok biztos benne, hogy jól értelmezem valamit), hajlamos vagyok mondani egy sablont, ami szerintem oda illik, aztán vagy eltalálom, vagy nem (mint vakok a színeket). Pl. mikor egy barátom meg mondta, hogy tumort találtak nála, azt mondtam, reméljük a legjobbakat és nem biztos, hogy ezt kellett volna. Csak azért írtam ezt le, mert van ilyen, hogy valakinek máshogy működik az agya és erről nem tehet. Inkább kérdezz tőle, hogy meséljen ő és úgy kapcsolódj be a mondandójába, mert azzal (az arra adott reakcióidra, ahogy reagál) le tudod szűrni, hogy ez-e a probléma, vagy szimplán nem figyel rád/rosszindulatú.

Legközelebb mikor beszámolsz dolgokról, szúrj be egy kérdést. Mondjuk, “mit tennél a helyemben?” Aztán látod, figyelt-e.