Milyen ürüggyel lehetne távol maradni a családi ebédtől?

Kérdező! Érdemes lenne kifejtened a dolgot, mert akkor talán tudunk még jobb tanácsot adni. Ez egy anonim oldal. Itt nagyon-nagyon akarni kell, hogy kiderüljön, ki vagy (nem fog). Bár az is igaz, hogy ugye a dolog lelki részét már kezeled, és itt csak a fizikai távolság fenntartása a kérdéses. Azért remélem, hogy a dolog nem szexuális jellegű.

Érdemes lesz egykor, egyszer a szüleiddel is elbeszélni, amikor már higgadtan is tudsz erről velük beszélni. Ez azért szükséges, mert akkor lehetőségük van bocsánatot kérni, és neked is megbocsátani, hogy ezt nem vették észre, különben az emiatti neheztelésed - ha nem is halálosan - de mérgezi a kapcsolatotokat.

Anyám is csodálkozott, amikor 35 felett elmondtam neki, hogy a nagyanyám (3-10 éves korom között) milyen sokszor mondta nekem, hogy "Hibás vagy." azaz hülye, rendellenes (én az osztályelső, na hagyjuk) és egyebek. Először nem értette anyám, miért mondta ezt a nagyanyám, aztán azt nem, hogy miért nem mondtam el neki. Hát mondom anyu, más miattadi okok révén nem volt olyan a bizalmi viszony. Na, akkor egy kicsit ezen bedurcult. Mondtam még más dolgokat is, azt már anyámról, akkor volt egyszer 2 hónapos csönd is.

Az a baj a szülőkkel, hogy olyan nagy pofával tudják osztani az észt a gyereknek. És amikor a világ - vagy akár csak a gyerek, nem is mindig alaptalanul - kiállítja a bizonyítványt, és ő a jelesnek hitt dolgozatukról kiderül, hogy három vagy három alá, akkor meg hápognak, és hogy te szemét kölyök. És a legszarabb, hogy még én érzem magam (én is) rosszul magamat, mert igazat mondok.

Szóval kérdező, nagyon jól teszed, hogy a pszichológus segítségével rakod rendbe a dolgot. Azt javaslom, hogy amíg ez rendbe nincs rakva érzelmileg benned, hogy már nincs benned félelem, harag stb., akkor beszélj a szüleiddel a dologról. Én az anyám (mert ő volt a főnök, tehát nem anyámék) által elcseszett nevelésemről menet közben beszéltem. Emiatt az nem tudott indulatmentes lenni, és anyám szerint szemből szúrtam hátba és még meg is forgattam a kést (hehehe, nem mintha nekem 5-6-7-8 évesen jobban esett volna, ami esett). Csak persze nekem szar volt akkor is, és akkor is amikor anyám emiatt szarul érezte magát. Neki csak egyszer volt rossz, amikor elmondtam.