Kinek a halála viselne meg legjobban(Párodon,gyerekeiden kívül)?

Anyám halála, a macskámé, a páromé.

Ennyi. Gyerekem nincs, apám már meghalt, egy sz4r alak volt, bem éreztem semmit amikor megtudtam hogy halott. A többi rokonommal sose tartottam a kapcsolatot.

A szüleimé. Párom, gyerekem amúgy sincsen.

35/N

Ha a szűk családot "nem kell" nézni, tehát a 3 gyerekem, férjem és 1 szem kicsi unokám, akkor szerintem senkié.

Apám 2 éves koromban meghalt, anyám saját bevallása szerint nem képes a szeretetre (ezt mondjuk cáfolnám, mert 1-2 partnerét látványosan tudta szeretni), így igazából én sem kötődöm hozzá. Van 3 öcsém, de 2-vel sosem éltem együtt, féltestvérek, igazából csak rokonoknak érzem őket, a 3. testvéremet szeretem, őt biztosan megsiratnám, de már vele sem olyan felhőtlen a kapcsolatunk, mint gyerekkorunkban.

Szeretem a keresztszüleimet is, őket is megsiratnám, de hogy fájna-e a hiányuk...nem tudom.

Akiknek mai napig fáj a hiánya, az a 2 nagyapám, pedig ebből az egyik csak mostoha volt, de nagy szeretettel gondolok rájuk és borzasztóan sajnálom, hogy a gyerekeim őket már nem ismerhették, nekik sajnos nem jutott normális nagyszülő.

Nagymamáim élnek még, de ők sem kerültek hozzám közel, mint ahogy 1 unokájuk sem. Ez van.