Ilyen viselkedés lehet szakító ok?
Tanácsot kérnék tőletek,lehetséges-e ilyen fajta problémán segíteni.
Párommal öt éve élünk együtt,nem vagyunk házasok de olyan mintha az lennénk.Én családcentrikus,összetartó családból származom,párom elmondása szerint szintén.Ennek ellenére azt tapasztalom neki legjobb lenne ha nem is lennének rokonaim.Eleinte nem volt kiélezett a helyzet rokoni összejöveteleken,párom elvolt,végül is kérdezgették ilyenkor hisz meg akarták ismerni.Aztán ahogy telt az idő egyre jobban nem akart jönni az ilyen összejövetelekre.Nekem felnőtt gyerekeim vannak és mindegyiknek párja,szüleim,testvéreim.
Oda jutottunk hogy állandóan vitatkozunk ha hívnak valahova vagy én akarom elhívni őket.Kifogása az,nem érzi jól magát,nem szólnak hozzá,nem ismeri a témát amiről beszélgetnek,szerinte egy-két rokonom levegőnek nézi.
Párom pedig értelmes,ha csak kettesben vagy hármasban van valakivel akkor szépen elbeszélgetnek.Mihelyt sokan vagyunk ő máris rosszul érzi magát.Sajnos a helyzet egyre rosszabb,nem akar jönni velem és ide se jöjjön senki.Idáig jutottunk.
Kérdezném,mit tudok ezen segíteni,tudok-e egyáltalán,lehet-e ilyesmi szakító ok?
Nem,ilyesmihez eddig sem szeretett alkalmazkodni.Egy ideig külön találkoztunk szüleimmel és külön valamelyik gyerekemmel.De már párral rendelkeznek,azokat is hozzák.Ahogy testvéreméknél is bővült a család.
Azóta nem akar párom részt venni ezeken a családi találkozásokon mióta többen vagyunk.Én jól érzem magam,ő szenved.
Neki kicsi családja van,ők nem igénylik maximum a ritka és rövid találkozásokat.
Azért nehéz ez mert egyébként szeretjük egymást,ez a probléma ellenben megoldhatatlannak tűnik.Vagy neki rossz,vagy nekem.
válasza:Neked kell tudnod, mi fér bele a kapcsolatodba.
Az én párom speciel el tudta ezt fogadni. Nyilván jobban örülne, ha nem így lenne, de megváltoztatni nem lehet és nem is kell akarni a másikat. Vagy elfogadod őt így vagy nem. Mérlegelni kell, higy megéri-e emiatt eldobni a kapcsolatotokat vagy együtt tudsz vele élni így.
Én szociális fóbiás vagyok, így erős, látható szorongásom van tömegben. Erre rátesz pár lapáttal az is, hogy a párom családjának tagjainak többsége egy "normális" ember számára is kiverné a biztosítékot a viselkedésével néha szerintem.
8 éve vagyunk együtt, abból 6 évig ráerőszakoltam magam minden családi eseményre, mert meg akartam felelni. De csak folyamatosan égettem magamamat is és a pátomat azzal, hogy látszitt tajtam, higy mennyirr nem érzem komfortosan magam a közegben, hogy rámjön a szorongás és egy értelmes mondatot nem tudok kinyögni. Ennek eredményeképpen a bagázs nagyrésze bolondnak könyvelt el, amit vissza is hallottam, így meg is szakítottam velük a kapcsolatot teljesen. Azóta vagyok nyugodt. A párom ugyanúgy itt van minden eseményen, megy amikor szeretne. Elfogadta, hogy én ilyen vagyok, nem tudok sajnos tenni ezellen, bármennyire szeretnék... ő ismer, támogat, megvéd, ha szükséges.
Szóval tőled függ, hogy elfogadod-e így vagy sem. Egyvalamit semmiképp ne tegyél: ne erőszakolj rá semmi olyat a párodra, amit ő nem szeretne.
"Megszoksz vagy megszöksz."
válasza:Megértem, nem akar a te családoddal jópofizni. Valszeg nem szimpatikusak neki.
Attól még lehet családcentrikus, csak nem a te családoddal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!