Hogyan bírom elviselni azt hogy a nagynéném kezdetektől fogva utal engem es anyukámat?

Anyukám nővére borzasztoan irigy természetű. Irigy anyukamra es rám, mert mi elertuk azt amit ő nem. Jó munkahely, megerto csalad, diploma. Utal minket azért is mert nem egy a politikai nemzetünk. Már családi kajakra se akar jönni mamamekhoz, mert annyira utál minket, holott mi sose beszélünk politikáról csak ő és saját magát felhergeli. Ha megkerdezzuk hogy mi a baja, csak vág egy fintort es arrébb megy. Választ nem kapunk. A varosban mindenkinek panaszkodik ránk és próbál megalazni minket, hogy mi micsoda szemét népség vagyunk mert nem foglalkozunk vele. De hozza teszem, ezt ő alakitotta igy, hisz akárhányszor elmetunk hozzá látogatni, alig akart hozzánk szolni. Mit lehet vele kezdeni? Megkederedett élete is van, utaljak a ferjevel egymást stb...