Csak én érzem így, hogy ennyire szerencsétlenek lennénk? (26/F)
Tudni kell rolam, hogy kis csaladbol szarmazom. Nagyszuleim krresztszuleim szep korokat eltek meg) mindenki 80+)kiveve a nagynenem, aki 70 evesen rakban elhunyt. Az elmult 9 evben elvesztettem az osszes nagyszulom, nagybacsim es nagynenim, es mult heten a krresztmamam is, ez 9 ev alatt 7 ember. Lehetseges hogy ez az ami igazan befolyásolja hogy 26 eves koromra meg zarkozottabb, depisebb srac lett belolem. Leginkabb ax apai nagymamam elvesztese faj aki lassan 10 eve itt hagyott minket.
Tudom, a halal az elet resze es bele kell torodnunk. De mas is erzi ugy hogy hirtelen nehany ev alatt a családja nagy resze elment?
Mostanra mar csak a szuleim, batyam, es az unokatestvereim maradtak. Egyre inkabb azt erzem, hogy ilyen maganyos meg sosem voltam.
Ennyi ilyen közeli rokon elvesztése sok egyszerre, még ha a korukat figyelembe is vesszük. Érthető, ha le vagy törve. Jól érzed, ez balszerencse, a sors fura fintora, hogy ennyire egyszerre időzítve távoztak.
Rájuk alapvetően csak érzelmi támaszként számíthattál volna, és az életben az úgy szokott lenni, hogy az idősek egyre kevesebbet támogatnak minket, és majd mi egyre őket. Ilyenkor a kapcsolati háló súlypontja áttolódik a saját generáció felé.
Kezd el az unokatestvérekkel szorosabbra fonni a kapcsolatot. Ha azután is nehéz a dolgot megemészteni, vegyél igénybe terapeutát.
Az élet nehéz!
Próbatételek, döntéshelyzetek vannak benne.
Van amit nem tudunk befolyásolni, és van amit a döntéseink befolyásolhatnak.
Egy egy szituációt mindenki a saját élettapasztalatának a szemszögéből lát. Ha fájdalmunk van az elhomályosítja a látásunkat. Nem látunk addig tisztán mig a fájdalmunk oka nem gyógyul. A hozzátartozóink elvesztése, fájdalmat okoz. Hiányzik a személyes találkozás velük, mindaddig, mig rá nem ébredünk, hogy fizikálisan ugyan nincsenek velünk, de a közös élmények, a velük töltött idő, amit tanítottak, átadtak nekünk az bennünk él tovább belőlük. Ezért is olyan fontos, hogy legyenek utódjaink, hogy a mi életünknek is legyen jövője.
Jól érzed, ebben az életben valóban a legfontosabb dolgunk, hogy szeressük egymást.
Így van ezzel mindenki más is, hogy a 60-70 fölötti rokonait az ember elveszíti.
Mi a helyzet a te korosztályoddal? Testvéreid nincsenek? Mi van a tesóid gyerekeivel - ha vannak? Vannak unokatesóid többen is, vagy csak 1-2?
Mi a helyzet a párkapcsolatoddal? Van, vagy még nincs?
26 évesen már 2 gyerekem volt.
Ha nincsenek gyerekeid és egy igazi társad, akkor persze, hogy jobban megvisel minden haláleset.
Azok a kollégáim, akik úgy veszítették el a szüleiket, hogy nincsen saját családjuk, gyerekük, ők sokkal nehezebben dolgozták fel a szüleik halálát is.
Minél később vállalsz saját gyereket, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy mire felnő, te már nyugdíjas leszel és hamarosan el is veszít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!