Igaza van azoknak a rokonoknak, akik azt mondják, hogy egy 25-30 közötti pár saját lakásra/gyerekre spóroljon, ne nyaraljon?

Közük nincs hozzá hogy mit csinálnak.

Igen

Egyet értek az alapfeltevéssel (gyerekekre félretenni nem utazgatni), de nem értek egyet azzal, hogy másnak is meg kell mondani/szabni, hogy miként éljen. Mindenki úgy él ahogy akar, ha nyaralgatni akar akkor nyaralgasson (majd később megbánja - vagy nem).

Ha teljesen önállóan élnek, nem kell anyagilag támogatni őket, akkor senkinek semmi köze, hogy mire költenek. Van, aki azért lakik évtizedekig albérletben, mert a munkája miatt nem akarja lekötni magát. És megint van olyan, aki már huszonévesen lakást vesz, aztán törleszti a hitelt, de ez mind egyénfüggő. Ismerek olyan embert, aki jól kereső orvos, mégis egy pici, lelakott lakásban lakik, mert neki inkább a drága ruhák, márkás cuccok, napi szintű éttermezés, kávézgatás, és évi kétszeri dubaji nyaralás kell a legjobb szállodákban. Míg mi például a férjemmel inkább visszafogtuk a költekezést, hogy meg tudjuk venni a házunkat, aztán amikor később több megtakarításunk volt, eldöntöttük mi, hogy mire költjük. A rokonoknak egyébként sincs ahhoz semmi köze, hogy a pár le akarja-e magát kötni egy helyen egy lakással, akar-e gyereket, vagy éppen hogy milyen összegért megy nyaralni.

bocs de mi kinek mi köze van ahhoz hogy egy pár mire költi el a pénzét és mikor akarnak babázni meg egyebek???!!!!