Ez szerintetek nyaralásra ELhívás vagy MEGhívás volt?

Vasárnapi ebéd anyóséknál, ott az egész família, férjem-én, férjem húga és az ő párja, anyós-após, anyósom szülei. Mielőtt bárki ezen fennakad, nekem ők a második családom, abszolút jól érzem magam köztük, én szüleim is eddig találkoztak sógornőm pasiját kivéve mindenkivel többször is, jól kijönnek. Az igazi “mézes-mázos amerikai álom nagycsalád” ha úgy tetszik. Sógornőm párja az egyetlen furcsa alak, nekik olyan semmilyen a családjuk, nem is szereti ha összejövetel van vagy csak úgy hét közben valamiért összefutunk. Nemrég anyósékhoz költözött (sógornő még ott lakik), nagyszülők két házzal arrébb, így legtöbbször férjemmel mi megyünk hozzájuk, jobban el is férünk úgy. Sógornő párja kb fél éve “van meg”, velem közölte hogy nem érdemeltem ki hogy tiszteljen(?) férjemet módszeresen levegőnek nézi, az “öregeket” nem bántja de öt szót ha szól hozzájuk és nem segít a ház körül sem.

(Előzmény vége)

Szóval ültünk az ebéd utáni kávé fölött, közben öcsém írt nekem egy korábban már futólag említett nyaralás miatt. Kérdezték, min mosolygok, mondtam, azon, hogy valószínűleg jövőre meg is lesz minden, hogy elmenjünk Balira. Ezt még anyósomék és szüleim találták ki tavaly de hát nehéz lett volna nem rálelkesülni:) Mondtuk a nagyszülőknek, meg vannak hívva, illetve férjem mondta (bár nem nagy lelkesedéssel a hangjában) hogy Csaba (sógornőm párja) te is gyere majd ha úgy érzed. Még párat elpoénkodtunk ki milyen bikinit vesz, aztán mentünk is tovább, futólag szóba került kb mennyi Ft/fő lesz de aztán többet szó sem esett róla. Ma átvittem anyósnak pár éthordót, otthon volt sógornőm is (nem dolgozik), mondta, hogy Csaba üzeni hogy nagyon kedvesek vagyunk anyumékkal (!!) hogy meghívtuk őt is, bolti eladó fizuból nehezen szedte volna össze a pénzt még úgy is hogy ingyen lakik. Én nagyon meglepődtem, nem arra gondoltunk hogy mi fizetnénk az útját. Mi férjemmel nyilván a miénket, esetleg a nagyszülők részébe beleadunk, anyós após a sajátjukat és sógornőét, illetve a szüleim a sajátjukat és öcsémét (tanul még). Mondtam, hogy nem, arra gondoltunk, hogy bár nem nagyon akar a csapat része lenni, mi szívesen látjuk a nyaraláson, de talán 1 év alatt félre tud rakni annyit, hogy alig költ valamire. Anyósom értette elsőre is, sógornőmön láttam a zavart, de végül (talán érthetően) a párja mellé állt. Csaba utána vállalhatatlan üzeneteket írt nekem is, férjemnek is, de egészen odáig volt bátorsága hogy édesanyámat is bejelölte Facebookon, illetve írt neki egyelőre annyit, hogy “szia beszélhetnénk”. Kérdezte anyu mit akarhat, elmondtam neki, tiltotta; és komolyan mondom a Csaba érdekében, mert ha elszáll az agya tud csúnyákat írni, és ez a Csaba igazán senki ahhoz hogy bárkit számon merjen kérni nem még az én édesanyámat. Mostanra egészen fagyos lett a hangulat, sógornőm és Csaba szerint mi MEGhívtuk őt és szaralakok vagyunk hogy most visszamondjuk, a többiek szerint ELhívtuk, de sehol nem említettük hogy mi fizetnénk. Egyébként ha puszipajtások lennénk sem szeretné senki egy dolgozó felnőtt férfi részét fizetni, ebben is egyetértettünk, szóval teljesen mindegy igazából a viszony, csak azért írtam le az elején, hogy eleve sem jó helyzetből indultunk.

Szóval: MEGhívás volt szerintetek vagy ELhívás?