Mit tegyek, ha engem teljesen kizárnak mindenből?

Én is így vagyok.

Ne foglalkozz velük, ne legyél szamár.

Akkor se ha hívnak, akkor se ha csak te vagy a tesodnak.

Ne szaladj utánuk, talaj magadnak hobbit.

Nem lehet "hárman párban" lenni, én is ezt tapasztaltam sokszor.

Gyerekként is: ahol bármi szervezőelv volt, és 3 gyerek: kor/nem/hobbi stb., az egyik rendszerint kiszorult.

Nem törvényszerű, de nagyon gyakori sajnos.

Gyerekekkel (is) dolgozom, még mindig látom ezt a jelenséget.

Ez egy ilyen buta játszmaféle, mikor a "közös ellenség" a közösségépítő erő.

Irtó szemét dolognak erzem a tesódtól a "ha nincs ló, jó a szamár is" viselkedést, én biztosan elhajtanám ilyenkor, és saját barátaim lennének.

Ennyi idősen nem erre kéne már gyorsulni, ez nagyon gyerekes és erzelmi intelligencia - deficites működés.

Sajnálom, hogy ezt éled meg: nalunk bátyám és unokabátyám esetén volt ugyanilyen "baljís triász".

De volt olyan kis barátnőm, akinek a 4 évvel idősebb nővérével szuperül elvoltunk, soha egyikünk sem volt kiközösítve.

Mindenesetre itt a saját baráti kör kiépítésére szavaznék.

Legyél erősebbek mint ők.

Ne foglalkozz velük.

Majd keresnek, de akkor se foglalkozz velük.

Sajnalom, hogy ilyen szemetek veled, foleg a tesod, akinek csak akkor vagy jo, ha mas nincs ott.

En a te helyedben kerulnem a tarsasagukat, majd amikor a tesod epp nalad probalkozna meg, vilagosan es egyenesen a szemebe mondanam azt, hogy te nem leszel senkinek a tartaleka, jobb hijan, es gondolkozzon el azon, hogyan is viselkedik veled es neked ez milyen erzes lehet.

A kulcs itt az, hogy ne erolkodj naluk. Minel inkabb probalkozol, annal jobban ki akarnak majd zarni es te leszel a kis “hulye”.

Ez a baártság nme ellened szerveződött.

Így alakult.

A legtöbb barátság családon kívül alakul ki.

De van, mikor azonos korosztályba tartozó unokatestvérek, vagy akár testvérek is, jobban érzik magukat együtt, mint a nem rokon barátokkal.

Vagy legalább olyan jól.

Sőt, van olyan kiterjedt família is, ahol a legjobb barát 90% famílián belüli.

Ne törődj vele. Éld a magad életét a saját baráti köröddel.

Nehogy azt hidd, hogy valami izgalmas, csodás dologból maradsz ki.

A fenét. Még akkor sincs így, ha látják, hogy neked fáj, és gonoszkodásból előtted nevetgélnek, a fejed felett "rejtjeleznek".

Csúnya dolog. Majd kinövik.

De ha te átlépsz efelett, nem törődsz vele, nem sértődsz, nem veszel róla tudomást, hanem kimész, olvasol, zenét hallgatsz, felhívod a barátnődet, félrevonulsz beszélgetni, stb. Ha kíváncsiskodnak, akkor eltereled a témát, nem avatod be őket, akkor fel fognak hagyni a játszmázással.

Én 12 éves koromban ösztönösen jöttem rá, hogy ha az ember hasonlóan lép fel, akkor úgy is állnak hozzá.

Hazafelé tartottam az iskolából, délután szakadt a hó, és két srác elkezdett dobálni hatalmas hógolyókkal. Az osztálytársaim méltatlankodva elszaladtak. Én megálltam, ledobtam a táskámat, és megdobáltam a srácokat, nos ők szaladtak el, nevetve.

Amúgy az unokatesóid és közted az a két-három év különbség is számít. Most még. Nem akarják, hogy a bulikon történtekről értesülj. Jövőre már nem lesz téma.