Hogyan húzzam meg a határokat, szabályokat ha rokonok randalírozó gyerekei jönnek hozzánk, hogy ne legyen sértődés?

#7-essel értek egyet, kivéve annyiban, hogy az ajándék a jól viselkedésért szerintem is túlzás. (Viszont egy köszönet, dicséret sosem árt.)

Igen, a szülőkkel beszéljetek, hogy gondoskodjanak róla, hogy ezt és ezt ne csinálják a gyerekeik, amikor nálatok vannak. Ha ők nem teszik, akkor sajnáljátok, de ti nem fogjátok szó nélkül nézni, hogy például tönkretesznek valamit.

Tipikus az ágyon ugrálás, nővérem gyereke is konkrétan gödrösre ugrálta a saját ágyukat, és ugrálni kezdett a miénken is, mikor eljöttek. Az anyja nem szólt neki, pár másodpercet vártam csak, szóltam én. Nem emelt hangon, de nem is ügyürübügyürüzve, hanem olyan őszinte "légyszinemár" hangnemben, hogy "Kisizé, légyszi ne ugrálj az ágyon, mert nem akarom, hogy tönkremenjen". Mondta, hogy oké, én meg egy mosoly kíséretében mondtam, hogy köszi, és szent volt a béke. Nővérem nem sértődött meg, van annyira normális azért.

Még jó, hogy nem akarom hagyni tönkrevágni a 90 ezer forintos matracomat, csak mert másnak gyereke van. Nekem meg nincs ugrálós gyerekem, úgyhogy hadd lehessen már egy normális matracom.

Jogos elvárás, hogy semmiben ne tegyen kárt, de persze az nem várható el, hogy csendben üljön a sarokban. Ha "csak" hangos (annyira, mint a gyerekek általában), azt elviselem, meg némi rohangálást is, ha nem veszélyes. Még a kisebb mértékű szétpakolást, rendetlenségcsinálást is. Összességében kb olyasmiket hagyok neki, amivel nem okoz nekem a távozásuk után 10 percnél több munkát a rendrakás, feltakarítás. A gyerekvendég mindig jár valamennyi kényelmetlenséggel, sajnos ez normális.

És nálunk is van 1-2 játék, meg buborékfújó, amit kint fújhat az erkélyen, mert senkinek sem jó, ha halálra unja magát. Ő is mindig hozza az aktuális kedvenc játékát otthonról.

A korától is függ, mi számít még normálisnak a gyerektől a vendégségben, mit lehet (vagy akár kell) elfogadni tőle. Pl. egy négyéves már ne pakolja ki a ruhásszekrényemet, de ha a hűtőmágneseimmel akar játszani, azokat még szétterítheti a földön.

Én ebből nem csinálok problémát, amit nem engednék meg saját gyerekemnek, azt egy rokongyereknek sem engedem.

Simán rászólok, hogy "Pistike, ne ugrálj az ágyon, mert leszakad/kiszakad!"

Persze nem mindegy, hogy hogyan szólsz rá!

Ha ezt a szülője olyan hatalmas vétségnek fogja fel tőlem, hogy megsértődik, akkor sértődjön, idiótákkal - még ha rokon is - nem tartom a kapcsolatot és egy gonddal kevesebb!

Kisgyerekes anya vagyok, a kisfiamnak sokféle kis barátja van. Bizony olyan is, akinek a nevelésével, viselkedésével vagy ne adj Isten a higiénés szokásaival (azok hiányával :) nagyon nem értek egyet.

Ezzel együtt szívesen látom ezeket a srácokat is nálunk.

Borzasztó egyszerű a dolog:

“Pistike, kérlek ne ugrálj az ágyon, gyere ki a hálóból.

Nálunk ez nem szokás.”

Én meg szoktam magyarázni is, úgy vettem észre, a gyerekek így fogékonyabbak a kérésre:

“Kérlek ne ugrálj rajta, mert utcai/koszos ruhában mi nem fekszünk bele/ vagy: eltörik a rugó, gödrös lesz a matrac, tönkreteszed”.

Bizony én rászólok akárki gyerekére a SAJÁT otthonomban, ha az nekem nem fér bele, zavaró, kellemetlen.

Érdekes módon, nem volt belőle gond, pedig épp itt van nálunk egy kis barát, akiknél pl full más szabályok vannak (igen, lehet ott ugràlni az ágyon, nálunk mégsem teszi).

Ha a szülők is ott vannak, akkor a magyarázatnál (koszos ruha/el fog törni stb.) azonnal a szülőhöz fordulni: “ugye Kati, egyetértesz velem?”

Nyilván pici (kb 2-3 év alatti gyereknél) inkàbb a szülőnek kell szólni, ilyen èletkorú gyerek lehet, hogy tényleg nem érti (azonnal).

De azért ne haragudjatok, de kultúrembereknél alap, hogy a saját gyerekünkre/háziállatunkra mi magunk figyelünk (ezzel jár szülőnek, gazdának lenni!).

Alapvető, minimális tisztelet ez a vendéglátó felé.

Aki nem így tesz, az neveletlen, nemtörődöm, bunkó.

Lehet neki egyszer, kétszer szólni, de rombolni a diliházban (vagy otthon :D ) kell.

6-7 éves kortól nekem bejött az is, hogy nagy megrökönyödött fejjel ilyenkor a szülők előtt megkérdezem:

“Pistike, te otthon is így törsz-zúzol/firkálsz/rombolsz/ugrálsz?!”

Van az az életkor, amikor már a kérdés is ciki :D

Nekem jó sok gyerekem van, de soha nem volt ilyen problémánk. Otthon sem, vendégségben meg főleg.

Pedig élénkül és energikusan. Ágyon ugrálni 2-3 évek korig okés,van fölött bugyuta dolog, káros is és veszélyes.

Ha túl sok bennük az energia, játszótérre kell vinni, vagy játszóházban, nem pedig vendégségbe.

Persze, a vendégnek vannak többlet jogai, de annak még vannak határai.

Ott, ahol meghúzod.

Ha ebből sértődés van, durci az csak azt bizonYítja, hogy a szülők is elég infantilisek.