Főként azokat kérdezném, akik kisebb családból származtok, hogy néha nem szoktatok vágyakozni egy igazi nagy családra?
Az az igazság, hogy sose volt egy nagy családom. Anyukámnak nem volt testvére, apukámnak volt egy nővére, aki sajnos meghalt, de neki se lett gyereke a nála sok évvel idősebb férjétől. Nekem egy bátyám van, de jelenleg még nincs családja, velünk él együtt. Egyedül az unokatestvéreim körében láttam babát, esküvőn se jártam soha, ismerőseim még nem házasodnak, családon belül pedig nem volt senki. Ahol lett gyerek, ők se házasodtak.
Egyébként visszatérve a lényegre főként karácsonyonként bánt a gondolat, hogy bár mindenem megvan amire szükségem van, azt veszem észre, hogy más családokban akár 15-30 fő is van. Mi meg összesen vagyunk csak 4-en, pláne úgy, hogy már nagyszülők sincsenek.
Más is eljátszott már ezzel a gondolattal, avgy zavarta a gondolat, hogy bezzeg más családokban még annyian élnek, annyi gyerek, rokon, családtag van?
Én kis családból származom. Soha nem vágytam.
Egyke vagyok.
Anyámnak nincs testvére. Szülei meghaltak.
Apámnak szülei meghaltak, egy nővére van és annak két gyereke, de a szüleim elváltak, nincs kapcsolat velük.
Férjemnek egyke, apja és annak tesója, valamint a szüleik meghaltak.
A férjem anyjának 2 tesója van de csak egy él egy városban velünk, nincs kapcsolat.
A férjemnek így 4 unokatesója van, de mind külföldön ill. más városokban.
Tehát vagyunk én, a férjem a két fiunk es 2 nagymama.
Csak annak el romantikus kép az agyában a nagy családról, aki nem kapott ki legalább egy idiótát a rokonok közül.
Nekem egy ekkorában is jutott kettő.
Nem. Párom családjától rövid úton agybajt kapok, náluk a "családi ünnep" arról szól, hogy egy rahedli ember bezsúfolódik a házba, és végül igazából senki nem tud beszélgetni normálisan, mert konkrétan tömeg van.
Mi szerencsére le tudunk lépni az ilyen "kötelező" bulikról, de egyébként annyi rokon van, hogy körülbelül minden második hétvégén összejövetelt rendeznek, mert valakinek mindig van valami szüli-névnapja. Így hogy mi lelépünk, engem személyszerint nem zavar, de ezt azért nem tartom normálisnak, hogy minden második hétvégédet velük kellene tölteni... Brrr.
Én mindig imádtam egyke lenni, van a szüleimen kívül egy nagynéném, aztán kész, teljesen jó így.
"Viszont a karacsony kifejezetten unalmas tud lenni, ha nem egy nagy csaladban toltod."
Na pont ez a tévhit. Olyankor csak a sok tennivaló miatt nem tűnik fel, milyen unalmas mindenki. A húgommal annyit tudunk beszélni a világon mindenről, hogy mindketten berekedünk, soha nem unalmas vele semmi. De hiába vesz körül 30 ember, ha mindegyik csak arról beszél, mi volt a Barátok köztben, mit csinált a szomszéd, és ki fog férjhez menni, szülni legközelebb.
Én nem,soha egyetlen másodpercig sem vágytam nagy családra. Mi kicsi család vagyunk,de szeretjük egymást nagyon és összetartunk , nem unalmas a karácsony mert nem vágyik egyikőnk sem a 125638. rokonnal jópofizni,meg 8 gyerek után rámolni ,stb
Belegondolok,hogy 15-30 fővel kéne töltenem a karácsonyt,nálam ez a legrosszabb rémálom kategória ,nemhogy irigykedjek :D
Egyáltalán nem. Nagyon introvertált vagyok, már a jelenlegi kis családi összejövetelek is nagyon lefárasztanak, főleg mert a család nagyja teljesen különbözik tőlünk (értsd szüleim és én), konkrétan semmi közös témánk nincs. Kiver a víz, ha arra gondolok, hogy ezt hatványozottan kéne elviselni.
Vannak nagycsaládos típusú emberek és vannak 'egyke' típusúak. Ez jellem kérdése. Mázli, ha a megfelelőbe születsz bele.
Nagy családból kicsit nehéz csinálni, de te simán tudsz még nagy családot alkotni magadnak!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!