Mit gondoltok, hogy jogos ajándékozni unokáknak?

Kicsit nagyobb összegről van szó, mint tízezer, ezért győzködi a nagyszüleinket, hogy ne unokáknak ajándékozzon már, mert akkor az ő gyerekéte kevesebb jut, mint a mi családunk gyerekeire összesen, és nehogy már több pénzt kapjunk csak azért, mert az én anyám kettőt szült. Azt is hozzátette, hogy abból a vagyonból ajándékoznak az unokáknak, amit amúgy ő is örökölne, így az ő és a gyermeke pénze megy ránk. Ügyvédnél is volt, aki szerint ez támadható utólag és visszaperelheti a nekünk ajándékozott pénzt, ezért mi is fogadtunk ügyvédet, aki ezen röhögött, hogy hajrá.

Valahol látok benne igazságot, de nem egy család vagyunk már, hanem felnőtt emberek(nekem pl saját családom van)valahol meg elítélem a dolgot.

Azt tudni kell, hogy az én anyámhoz képest a nagynéném többet segít a szüleinek jóval, ezért is zavarja a dolog ennyire, amit megértek szintén, engem is zavarna, ha a tesóm családjába több pénzt adnának, mikor kidolgozom a belem, de nem hiszem, hogy pénzzel kéne honorálni azt, hogy segíti a saját szüleit, hiszen nem alkalmazott, elvileg mindenki a szíve és lehetőségei szerint kéne, hogy segítse a szüleit, nem? De oké, frusztráló, engem is zavarna, ha a tesóm nem pelenkázna, csak én.

Nem tudom, olyan fene nehéz helyzet.

Ezzel az élethelyzetes dologgal nem értek egyet, nem lehet mérlegelni.

Uncsitesóm pl rászorulna, mert külföldön él, 5 lakótàrsa van, második diplomát csinálja, mellette kávézóban heti 12 órát dolgozik, nincs rendes munkája, tartalékot él fel mióta, minimumon tengődik, de van még pármilliója.

Öcsém most adja el a lakását(amit anyától kaptunk), hogy kertesházat vegyen olyan helyen, ahova érdemes gyereket szülni, családot alapítani, mert jó sulik vannak.

Én egy sérült gyereket nevelek egyedül és az anyámmal élek(én is házat szerettem volna, de nem futotta rá) van spórolt pénzem, de egy részét feléltem, mert nem fogadja egy intézmény sem a gyermekem napi 3 óránál többre, már ennyire sem, most váltok ovit, mert nagyon csúnyán bántak vele.

Ki a csuda mérlegelhetne? Ezt szerintem nem szabad, egyikünk élete sem ér többet a másikénál, szerintem mindannyiunknak egyformán járna, és a saját életéből abból hozza ki a legtöbbet. Uncsitesóm sem érdemel kevesebbet, mert nincs beteg gyereke, vagy mert annakidején nem lakást vett hitelre(mintmi), hanem kiment belőle külföldre.

Másrészt meg öcsém problémákkal küzd, ezért nem járhatta ki a középsulit, nekem évekig pszichiáterhez kellett járnom, mert a szüleink pocsék szülők voltak és kicsit összeroppantam, az uncsitesóm családja pedig stabil, sosem verték vagy alázták, ezért tart ott(részbrn) ahol.

Szóval a hasonlítsunk ki a rászorulóbb szerintem nem fair, senki sincs olyan helyzetben, hogy ezt eldönthesse, kinek a gondjaival szimpatizál leginkább, hogy az uncsitesóm mosógépet kapjon e vagy én gyerekem fejlesztést, vagy a tesóm leendő gyerekei járhassanak jobb iskolába..