Mit tegyek ha a mama meg a papa nem tisztel engem? Folyt lent?
Van a mama meg a papa. Apai ágról. Már csak ők vannak, ezért nehéz ez a helyzet. Ők sosem voltak egyszerűek!... Vigyázzállasba kell állni, és tudni kell mit akarnak hallani, mert ha nem azt mondod....... Üvöltenek, lehülyéznek. Szeretem őket ennek ellenére, bár belemehetnénk hogy miért csak az én oldalamról működik a tisztelet, illetve lehet-e egyáltalán olyan embert tisztelni, aki ezt nem viszonozza, sőt..
Na szóval 4 évet dolgoztam külföldön ezért alig voltam itthon, velük is ritkán találkoztam. Viszont megváltoztak, legalább is én azt hittem... Hirtelen elkezdtek emberi módon bánni velem, nem cseszegettek marhaságok miatt, dícsértek milyen ügyes vagyok stb.. (Nekik sose semmi nem jó, és semmi nem elég..)
1 hónapja felmondtam kint, és itthon kezdtem bele saját vállalkozásba, ahol én dolgozom minden nap.
Ők gyakran meglátogatnak, mikor a városban van dolguk... De kezdődik minden előről.
Semmi jó szavuk nincs, folyamatosan b...nak, olyan.marhaságokért hogy a hajam égnek áll. Megint, egyre jobban, egyre durvábban. Mintha visszarepültem volna az időben és megint tinédzser lennék akit bárhol, bármikor le lehet teremteni...
Tudom, tudom, tűrjem el.. de basszus ez marha bosszantó. A legidegesítőbb hogy fel sem tűnik nekik... és az ici pici problémából elefántot csinálnak, na és az a hangnem...
Mondok egy példát:
Bejöttek az üzletbe hozzám. Tornacipő volt rajtam,és a jobb oldali cipőmnek a nyelve kicsit gyűrött volt, nem vettem észre...
Képzeljétek el a világ legfölényeskedőbb, legundorítóbb hangsúlyát... és úgy előadva mintha valami súlyos törvényszegő dolgot tettem volna. Ilyenkor védekezőmechaniznusom beindul, majd legyintek rá egyet mintha nemis érdekelne, és rögtön más témát hozok szóba. Ezen mégjobban felcseszi magát a mama,és csak provokál... mondja mondja...
Ja és ezt a vevőim előtt...
Úgy tudtam volna neki mondani, hogy rohadtul nem vagyok erre kiváncsi, és ha nincs jó szava akkor nem kell idejönni... nincs erre szükségem... olyan nehéz ez.
Megbántani nem akarom, tudom hogy változni sem fognak, de azt is tudom hogy pár ilyen kellemetlen alkalom a vevők előtt és lehet hogy olyat mondok amit megbánok később.. hogy jönnek ahhoz hogy gyerekként kezeljenek? 28 éves vagyok. Saját lábamon állok 21 éves korom óta.!
Tudom ez nem tűnik oltári nagy gondnak de higyjétek el, már nap mint nap idegeskedek mikor jönnek megint be és járatnak le a vevöim előtt, mert épp meggyűrődött a cipőm nyelve, vagy éppen kiáll 1 tincs a hajamból, vagy akármi... 4 évig nem csinálták, most megint elkezdik.. hihetetlen. Úgy érzem ki kellene állnom magamért csak ők ezt nem tűrnék el és nem akarom hogy cirkuszoljanak az üzletben... (tudnak azt is ajjajj..)
Te mit tennél ?
válasza:
válasza: válasza:Én évéken jeresztül futottam ezeket a köröket a nagyszüleimmel, aztán arra jutottam, hogy nem érdekel, hogy idősek, a zsigeri rosszindulatra ez nem mentség.
Anyukám amúgy paranoid skizofrén és demens is, de mégsem volt soha egy percig sem olyan rosszindulatú mint a nagyszüleim, szóval egy ideje én legalábbis egyáltalán nem tartom velük kapcsolatot, a francnak van erreszüksége.
Attól, hogy idősebb valaki még nem érdemli alanyijogon a tiszteletemet, azt ki kell érdemelni. Ugyanakkor van egy alapvető emberi méltóság is, ami még egy hajléktalannak is van, jó esetben... Egy minimális, alapvető tiszteletet mindenki megérdemel, már csak azért mert ember, s ezért emberként beszélünk vele.
Na nálunk a nagyszülők azt képzelik, hogy azért mert Ők idősebbek, a gyerekekkel és unokákkal úgy beszélhetnek, ahogy jobb helyeken a kutyákkal sem...
válasza:jó nagy hülye vagy ha ezt hagyod
"Tudom, tudom, tűrjem el"
ki mondott ilyen baromságot?
helyre kell őket tenni
válasza:ja amúgy ha gyerekem lesz, és így viselkedik vele anyám vagy apám, akkor úgy kivágom őket a lakásból, mint a sz@rt
bár erre 0 az esély, mert nem olyan alpári trógek ghecik, mint a te nagyszüleid
apád miért nem véd meg téged?
válasza:5-ös: "Már csak ők vannak, ezért nehéz ez a helyzet."
Te olvastad is a kérdést?
Köszönöm a válaszaitokat, tulajdonképpen teljesen igazatok van, és ésszerűen elkellene küldeni őket ilyenkor.. Lehet velem van a baj hogy nem tudok kiállni magamért. Egyszer mikor 16-17 lehettem akkoris addig provokáltak egy helyzetben amíg teljesen kiborultam, és leteremtettem őket hogy hagyjanak már békén és többet nem is megyek hozzájuk... utána majdnem 1,5 évig nem is találkoztunk, mert ők nem kerestek, és igazából még én kértem bocsánatot, mert az a 1,5 év alatt tök rosszul éreztem magam miatta. Apám is tűrte ezt mindig... Úgy volt vele ilyenek és kész...
Nem is az a baj hogy beszólnak mert mint mondtam azt le tudom sz..ni.. de ami utána van, hogy addig provokálnak direkt, folyamatosan még ki nem akadok.. aztán még én vagyok a hálátlan pofátlan neveletlen.... hú undorító nagyon....
Az én papám is hasonló.
Most 80 éves, de nagyon fit és szellemileg ép, de a kötekedő/okoskodó személyisége még rosszabb lett.
Dacára annak, hogy kőműves volt egész életében és regényeken kívül soha semmit nem olvasott, minden témáról kiokosít, edzéstechnikai kérdésektől kezdve addig, hogy hogy kell biciklizni férfiasan.
Egy idő után elkezdtem azt csinálni, hogy ha beleszólt az életembe, felálltam, és hazamentem.
Vagy amikor felhív mamám az irodában 11kor, hogy akkor 3 helyett 1kor jön át hozzánk, akkor erélyesen azt mondom, hogy NEM, akkor jössz, amikor megbeszéltük.
Nyilván megváltozni nem fog, de így vmennyire kordában lehet tartani.
Nagy örülök, hogy még él, de már 20 éve is gyakran próbára tett minket..
Egyszerűen úgy élt évtizedekig, hogy a munkahelyén/nagymamámnak/anyukámnak ő dirigált, és nem képes felfogni, hogy a mai világban már nem ért mindenhez és nem fogja megmondani, milyen frizurát hordjak, se azt, hogy mit hogyan csináljak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!