A nagymamám borzasztóan viseli az egyedüllétet és ezért mindenkibe beleköt, aki látogatja. Hogyan tudnánk segíteni neki?

Mondjuk látogatni kéne, vagy nem megsértődni azon, hogy azt szereti aki foglalkozik vele...

Telefonod van? Mennyi idős a nagymama? Ha egyetemista unokái vannak, akkor nem lehet nagyon idős. Internetet kell neki bekötni, megtanítani a közösségi portált használni és máris lehet vele a kapcsolatot akár napi szinten is tartani a világ másik feléből is.

Mobilinternet és Viber.

Hát akkor így járt a nagyi, oldja meg a maga szórakoztatását, ahogyan tudja, ne az unokákat követelje ebből a célból. Talán szívesebben látogatnák, ha nem csesztetné azt aki még elmegy hozzá.

Akko ne látogassátok, pont. Az én nagyanyám is állandóan csak rinyált, képtelen volt felfogni, hogy 100 km-re tőle senki nem fog napi szinten hozzá rohangálni, reggeltől estig (általában este 7-8 között ért haza mindenki) munka van, ezért minden egyéb, bevásárlás, takarítás kert a hétvégére várt van. Senki nem ért rá arra , hogy akár csak hétvégente rendszeresen elmenjen, és társalkodónőt játszon, meg őt szórakoztassa. Ő meg nem mozdult, úgy volt hajlandó eljönni, hogy valaki kocsival értement, és elvárta, hogy mint vendég, mindneki körülötte ugráljon, és a kedvét lesse, mint valami királynőnek. Ez azért mondjuk egy készülődés közepette eléggé macerás volt. Ne egy mozgásképtelen személyre gondoljatok, hanem egy sznobériában szenvedőre, akit egyszer elfuvaroztak autóval, utána büdös volt a busz, holott ingyen utazott. De ő nem szeretett távol lenni az otthonától, de ha meg ment hozzá valaki, akkor meg állandóan éreztette vele, hogy mehetne már, mert kezdődik a sorozata, ill nem győzte hangsúlyozni, hogy mekkora munka neki vendéglátásra felkészülni (nekünk sose főzött, sütött, szóval tényleg nem értem ) Mellesleg olyan természte volt, hogy senki nem kívánta a társaságát, a gyerekeit nem szerette, és egy idő után a kedvenc lánya is azt mondta, hogy ő ugyan el nem hozza húsvétra, elege van belőle, neki is jár 3 nap nyugalom, a rinyálása nélkül. Megértem abból a szempontból, hogy ő egész életében ott élt, ahol született, és abban a korszakban nevelkedett, amikor a gyerek a szülő szolgája volt, teljesen mindegy, milyen minőségben teljesítette a szülői kötelezettségét, így neki a mai világot nehéz megszokni. Az ilyen szajkózza, hogy azért kell a gyerek, mert öregkorban senki nem nyitja majd rád az ajtót. Hát, neki sikerült elérnie, hogy csak a minimális szinten lett nyitogatva rá, és azt is mindnekic sak szájhúzogatva tette. Borzalmas érzelmi zsaroló, de szeretet nem adó némber volt, aki mást se tudott, csak mást finom szavakkal ekézni, és folyamatosan rinyálni, még telefonon is. Hát, ki a fene kívánt ilyen társaságot többször, mint a szükséges?! Tehát, akiből nem kér a családja úgy, hogy ráadásul még egy városban is vannak, az talán el is gondolkozhatna azon, hogy vajon miért nem...