Nagymamám szeretné, ha odaköltöznék hozzá a párommal. Mit tegyek?

Te magad megadtad a kérdésedre a választ: " Az a problémám, hogy a jelenlegi párkapcsolatomat nem érzem olyan stabilnak, mint a viszonyomat a családommal. Nincsenek tervei, sem mond semmit a jövővel kapcsolatban."

Nagyanyád 80x évesen azt hiszi, hogy a dolog egy életre szól, miközben te már most erősen kételkedsz benne. Azért ne vigyél oda senkit, hogy nagyanyád riherongynak tekintsen, hiszen rövid idő alatt kiismeri a kapcsolatotokat és meglesz rólad a véleménye.

Biztosan vannak olyan idős is, akik pár hét-hónap alatt leépül, én pont az ellentétes oldalára ismerek csak példát. Fokozatos leépülés, egyre gyakoribb eü.-i problémák, szellemi gondok és volt, hogy 15 év állandó ápolási igény.

Mérlegeld, mielőtt odaköltözöl, hogy ezt tudnád-e vállalni.

Igazuk van az előttem szólóknak, ha valamit nem érzel jónak a kapcsolatban, akkor úgy leszel korrekt és úgy tudod mutatni, hogy valaha is szeretted, hogy elmondod neki a véleményedet. Jobb esetben nem a végén szólunk a párunknak, hogy bocsi nekem már a Joci tetszik, úgy hogy pá. Hanem a problémák megjelenésekor, hogy meg tudjuk még menteni a kapcsolatot, már ha akarjátok. Hidd el gyorsan kiderül egy ilyennél.

Hasonlóan a nagyival is igen is, le kell ülni, átbeszélni, mi lesz a házzal, mi lesz ha hirtelen beteg lesz, ki hogy fizeti a rezsit, bérleti díjat, mit várna el tőled. Nem árt össze is írni, hogy később ne az legyen, hogy de én azt mondtam...

Én semmiképp nem költöznék össze se a nagyival, se a saját szüleimmel. Felnőtt, önálló ember vagyok, eszem ágában nem lenne feladni ezt.Ha odaköltözöl, borítékolhatod, hogy nehezen fogsz oda normális társat bevonzani; mondjuk egy nincstelennek lehet, még vonzó is lesz, de normális ember nem biztos, hogy egy fügetlen lány helyett egy ilyen csomagot akarna. Lehet szeretni egymést anélkül is, hogy beköltöznél egy 60 éves kiürült házasságba (és egy évtizedek alatt kialakított élettérbe) pótléknak, hogy aztán lessék mindne lépésedet, meg jöjjön a siralom, ha későig maradnél valahol, ne adj isten még máshol is aludnál. Elvégre társnak költöznél a nagyi mellé, mert egyedül van, a kor előrehaladtával pedig egyre rigolyásabb lesz és követelőző. A gondozása is rád maradna, ne hidd, hogy egy fitt és önmagát ellátó idős ember úgy szokott meghalni, hogy egyszer csak elalszik, miután megkapálta a kertet és tökéletesen rendben tartott mindent. Mindezt úgy, hogy a család többi tagja lehet, hogy nem nézné jó szemmel, hogy pl. ezért cserébe esetleg jogot formálj a házra mint majdani örökség, de még eddig se kell elmenni, mert ha azt látnák, hogy a mami nincs tökéletesen ellátva, esetleg magányos, nem ragyod a lakás, kapnád az ívet, hogy nem azért laksz ott... Jah, és a mostani párodról még szót se ejtettünk.

Ha Te arra akarsz berendezkedni, hogy beláthattalan ideig a nagyival élsz,akkor tedd! DE azon ne csodálkozz, ha más nem kér belőle.

Igen utolsó, szeretteidért nyilván mindent megteszel pénz nélkül, de annyira be tud kavarni a család az öröklésnél és vannak igenis olyan emberek akikkel ha együttéltek bizony egészen megváltoznak. Nem kell feltétlenül nagyon hivatalos szerződés, de tisztázni nem árt előre a dolgokat. Meg majd szegény beházasodónak, hogy mi merre hány méter.

Nálunk még csak nagypapám halt meg egyik ágon és már most megy az egymás furkálása ki mit kap és miért. Olyan indokok jönnek, hogy de én vittem az orvosi vizsgálatokra, én meg többet látogattam az elmúlt x hónapban. Iszonyatosan ki tudnak fordulni az emberek önmagukból. Addig örülj, amíg nem tapasztalod meg.