Hogyan lehet ingnorálni a szülők negatív megjegyzéseit, akik nem fogadják el, hogy valaki nem akar gyereket?
Tesómékról van szó, csak így egyszerűbb volt megfogalmazni a kérdést.
Nos, a nővérem házas, jól élnek, egészségesek, de nem akarnak gyereket semmilyen körülmények között. (Nem kell ítélkezni, ő életük, ő döntésük). Nekem nincs párom, én majd később szeretnék, de az még nagyon nem mostanában lesz, mert még tanulok és dolgozni is akarok.
Lassan ott tartunk, hogy ők ketten szinte semmilyen családi összejövetelen nincsenek ott, pedig szeretnének családozni, mert állandóan ez a téma, anyósa meg sír is, hogy neki sose lesz unokája, nem ezért nevelte fel a fiát, milyen önző dolog, minek dolgoznak akkor. Aztán jött a Budaházy Edda videó, azóta anya is meg van örűlve.
Miért nem lehet egymás döntéseit tiszteletben tartva élni? Teljesen szét esik a család, ráadásul most harag is van, mert a házassági évfordulójukon mondta azt tesóm anyósa, hogy találhat egy másik nőt, még fiatal. Anya meg passzív agresszív. Gyerek képeket mutogat, állandóan ilyeneket mond:"de jó is annak, akinek elég hálás a gyereke, ahhoz, hogy unokát szüljön", arról beszél, hogy hogy rendezik át a keretet, ha már meglesz a kicsi, apám csöndben van, nem szól bele, egyetlen csípős megjegyzése volt, mégpedig az, hogy "akkor minek éltek?"
Na és a baj az, hogy nekem szülinapom lesz, és jó idő van, szerettem volna sütögetni a családdal, de senkit nem akarok kitenni ennek. Mit tegyek? Ünnepeljünk külön? Vagy bírják ki tesómék? Elég feszült a hangulat, pedig régen olyan jó volt :(
Egyébként olyan rohadt egy önző dolog úgy felfogni, hogy NEKEM unokám mikor lesz.
A lányom most ment férjhez, de soha nem tudnék úgy gondolni a gyerek dologra, hogy NEKEM legyen unokám. NEKI szorítok, hogy úgy legyen, ahogy szeretné. Ha szeretnének gyereket, akkor annak örülök, hogy NEKIK lesz gyerekük. Ha nem szeretnének, akkor is az ő döntésük. Az huszadrangú, ahol én vagyok a sztoriban, hogy NEKEM mikor lesz/lesz-e.
Erre tényleg csak az a megoldás, hogy tesódék fogják magukat azt' elköltöznek jó messze (pl külföldre).
Te meg csak sütögessél szépen, ha ez tesz boldoggá. Milyen szakra jársz?
Én ugyanezt hallgattam több, mint 30 évig. Meg ki fog rám vigyázni ha idős leszek, blabla. Ráadásul férjem sincs. Mondtam mindig hogy éretlen vagyok, szeretem a szabadságot. A régi korban nevelkedettek nehezebben fogadják el az új kor szellemét. Nem akar minden nő tenyészkanca lenni, plusz engedtessék meg a nőknek is hogy tanulhassanak. Régebben sok nő nem tudott megfelelően kibontakozn a munkahelyen, tanulásban mert a gyerekek hátráltatták, raádásul akkoriban sokszor a férfiak keresete elég volt a család fenntartásához.
Mi fiatalabbak megkapjuk hogy önzőek vagyunk, nagyobbak lettek az igények. Ezt aláírom, ez tény és ezzel sokan túlzásba is esnek, DEE számomra az igény azt jelenti, hogy minden gyereknek legyen pl. külön szoba, magánszféra, megfelelő iskoláztatás, életkörülmények. Régebben sokszor többen laktak egyetlen szobában. Köszönöm, ezt én nem kérem.
Egy idő után miután határozottan kiálltam magamért a család előtt már nem mondták. Szégyellje magát egyébként az a szülő aki elvárja hogyha ő beteg lesz a gyereke adjon fel mindent és nonstop ápolja őt. Természetesen kell segíteni, kell látogatni a szülőket, de hogy tudjon teljes emberként ott lenni a gyerek a beteg szülő mellett amikor annak is családja, gyerekei vannak?
Egyébként én most 25 hetes terhes vagyok az élettársamtól és mi saját elhatározásunkból leszünk szülők nem mások miatt. Ő 40 éves és első gyerek mindkettőnknek.
Ennek ellenére soha nem csesztetnék senkit azok miatt hogy nincs gyereke, hiszen rohadtul magánügy.
Hú mennyi válasz jött. Köszönöm mindenkinek! :)
Nem fideszesek, jobbikosok. Apám sajnos az a tipikus fajta. A foci vb-n nem Horvátországnak szurkolt, hanem Franciaország ellen Trianon miatt. Anya Fideszes volt, 98-ban rájuk is szavazott, de aztán kiábrándult, most már ő is Jobbikos.
Én a gyógyszerészeti karon tanulok, és elég húzós az időbeosztásom nagyon sokat kell tanulni, és mivel nem Budapesten lakunk, hanem agglomerációban, ezért nagyon fáradt vagyok este, mire hazaértek, és akkor még le se ültem tanulni, tehát nálam a költözés egyenlőre megoldhatatlan, mert fizikailag nincs időm dolgozni, sőt néha aludni se :D
Tesóm nem politizál, én se ami azt illeti, de érdekel a politika, tehát olvasom a híreket, de nem tudok úgy veszekedni róla mint apa. És ugye ez az egész, hogy szülessen több gyerek dolog folyik a csapból is. Értem az okot és az elvet, de ennek nem ez a módja. Őszintén bevallom, fáj ez a helyzet. Van egy csoporttársam, sokszor voltam náluk, és náluk olyan jó nyugi van. Leülnek enni, senki se veszekszik stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!