Defektes vagyok, ha nem rajongok az újszülött unokámért?
A környezetemben minden nagyi odavan az unokáiért, ünnepnapnak élik meg-saját elmondásuk szerint- ha találkoznak.
Nekem két hete született egy lányunokám. Elkeserítő, de nem érzek semmiféle rajongást. Nyílván szeretem, legalábbis szeretném szeretni. A fiam olyan lelkesen mutogatta, ölelgette, közben hozzám bújt, tiszta lelkifurdalásom volt/van.
Egyedül a férjemmel mertem beszélni erről, akinek az a véleménye, nem kell túlizgulni az életet, majd megjön a szeretet is.
Nem tudom, számít-e, 45 éves vagyok, és még van 3 kiskorú gyerekem. Nagyik, ti egyből imádtátok az unokát?
Hallgass a férjedre, a feleségem is hasonlóan élte át, mára teljes szívvel tudja szeretni az unokáját.
Adj magadnak néhány hónapot, soktényezős érzelmek ezek, különösen egy nőnek lehet bonyolult...
Szerintem tök jófej vagy, hogy ezt így elismered!:)
Sokszor az anyák sem érzik rögtön azt a mindent elsöprő szeretetet, amiről hallasz mindenhol. Van akinél lassabban alakul ki ez a kötődés! Nem vagy defektes!:)
Igen, nagyon sokat számít. Azok az érzelmi szálak, amik a többi nagymamáknál szabadok, nálad még a saját gyerekeidhez kapcsolódnak. Úgy néz ki, neked még nincs szabad érzelmi kapacitásod az unokádhoz.
Szerintem igaza van a férjednek, idővel majd kialakul a kötődés, csak lassabban, nem kell izgulnod ez miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!