Ott kellett volna lenni vele, amikor elalszik?

Részvétem mamád miatt. :(

Nagyon nehéz most nektek, ne ostorozzátok magatokat, hogy nem voltatok ott. Biztos vagyok benne, hogy nagyon szerettétek, amennyit tudtatok vele voltatok. Mamád nem haragszik, hiszen amikor tudtatok, vele voltatok. Nem lehet kivédeni, hogy ne akkor menjen el, amikor nem vagytok ott, hiszen lehetetlen megoldani, hogy a nap 24 órájában mindig ott legyen vele valaki.

Sok erőt, kitartást kívánok nektek és nyugodjon meg a lelketek.

Nem volt neki rossz érzés, hiszen csak elaludt.

Az szerintem senkitől nem várható el, hogy 0-24-ben az idős és/vagy beteg rokona mellett üljön, hogy legyen mellette valaki, amikor elmegy...

Van, aki teljesen váratlanul hal meg, van, aki meg hónapokat-éveket ráhúz a "megjósolt dátumra".

Szerintem az bőven elég, hogy anyukád minden nap többször bement hozzá, és te is látogattad, ráadásul pont tegnap is voltál nála. Ennél többet nem tehettetek. Másokkal ennyire sem törődnek, sajnos.

Ne hibáztassa magát anyukád, meg te se. Valóban, ezt nem lehet kivédeni sehogy. Szerintem olyan már csak a filmekben fordul elő, hogy valaki otthon, a családja körében, a gyerekei kezét fogva haljon meg a párnái között. Sajnos a valóság nem ilyen.

A mamád hosszú életet élt, még így is nagyon szerencsés volt. Biztosan rátok gondolt utoljára elalvás előtt, hogy milyen jó volt, hogy látott titeket, meg a többi szép emlékre veletek.

Ne ostorozzátok magatokat, hiszen semmi rosszat nem tettetek. A halál sajnos az élet része, de nem lehet rá mindig felkészülni, ezt el kell fogadnotok.

Nem.

Nem mindig megoldhato.

A nagynenemmel ugyanigy tortent. Este elkoszontem, kovetkezo nap delutan mar nem talaltam az agyan.

Tudtuk, hogy nem sok van hatra.

De amig lehetett, ott voltunk. Es ez volt az esetunkben, az adott helyzetben a legtobb, amit tenni tudtunk.

Csendben, bekesen elaludt. Erre gondoljatok!

Reszvetem!