Van itt olyan ember, akinek annyira "más világban" él a nagymamája, papája, hogy képtelen őket hosszabb ideig elviselni?

Igen. Nagypapám 80 éves, csak nálunk annyival rosszabb a helyzet, hogy diplomás és világ életében főnök volt. Ezáltal azt hiszi, hogy a családtagok is a beosztottjai és én vagyok a bunkó, mert visszaszólok ha úgy beszél velem és csicskáztat mint ha a s.eggéből rántott volna ki. Mamám világ életében ráhagyta, senki nem küldte el soha melegebb éghajlatra. "Mindenhez ért", még az én szakmámban is "jobban tudja a dolgokat mint én". Emellett egoista, önző, mindig neki van igaza, már azt is megkaptam, hogy nekem és a páromnak együttvéve nincs annyi eszünk mint neki. Minimálisra redukáltam a kommunikációt, mert elviselhetetlen.

Amíg együtt laktunk 1 órás cirkuszt csinált abból ha nem hajnali 6kor keltem és álltam neki füvet nyírni, hanem mondjuk délelőtt 10kor. Szerintem 1 napig tudnám sorolni a hülyeségeit. Ha ez nem lenne elég, az önimádat mellé társul még egy jó nagy adag rosszindulat (mamám oldaláról is) + képmutatás. Szóval a nagy családi ünnepeket leszámítva nem találkozunk és akkor is 200-on van a vérnyomásom.