Mi a teendő ha az unoka ellopta a nagymama dugi pénzének egy jelentős részét és elköltötte, de a szülők kárpótolták, az unoka is bocsánatot kért, de a nagyi nem bocsát meg?

Apuci-anyuci szemefényének, az elkényeztetett 17 éves suhancnak utolsó reménysége a haragvó nagymama: talán ez a hajthatatlan egyenesség eszébe juttatja a pubinak, súlya van a tetteinek.

A gyerek lop, a szülők kártalanítják a nagyit, a háromból ki jár jól? A lopó! Nagymama ezt pontosan látja, és ezt a felelőtlen magatartást helyteleníti. Hibás itt a gyerek is, de a szülők is, akik le akarják venni róla a felelőssége terhét.

Ha majd a gyerek a saját munkájával keresett pénzből kártalanítja a szüleit, és erről őszintén, bocsánatkérően tájékoztatja a nagymamát, bizonyára változik a nagyi megítélése is.

Közhely, de a valóságban többnyire nem működik a Ctrl+Z parancs, sok munkával lehet (ha lehet) korrigálni a hibákat.

Szóval jön a nyár, szeptemberre összejöhet a pénz, itt a lehetőség!

"Sajnos az unoka zűrös, nem a legjobb tanuló, gyakran eltünik napokra, sokat bulizik és cigizik, de a szülők szerint jobb ha most kiéli magát. Persze próbálják büntetni, de nem igazán ér semmit, volt, hogy anyut felpofozta es duhongve elrohant itthonról. A nagyinak persze mindenki azt mondta, hogy nagyon rendes és kedves lány, ott nem mutatta ki a foga fehérjét"

Ha nem hazudoznátok a nagyinak testületileg, hanem emberszámba vennétek és családtagnak tekintenétek - akire a gondok is tartoznak - akkor ez most nem így sült volna el!

A nagyi képben lett volna és jobban odafigyelt volna a pénzére, ergo nem érte volna csalódás.

Az pedig, hogy a nővéred felpofozza anyátokat és még nincs pszichiátrián, vagy a javítóban, mindent elmond a szülőkről.

(... de rólad is, ha ez kamu és ezzel szórakozol)