Nagypapám szerint szégyent hoztam a családra, igaza van?

Remélem még élni fog a nagyapád, amikor jól menő vállalkozó leszel és annyi munkád lesz, hogy menekülni fogsz az újabb kuncsaftok elől.

Én csak olyan (jó) asztalost ismerek, akinek kb. ez a "sorsa" és mind jól él, persze sokat is dolgozik...

Majd leérettségizel, az sem haszontalan dolog, de nem attól leszel lejjebb vagy feljebb...

Ebben az IKEA-s tömeggyártásos olcsó vackos világban az asztalosoknak sem terem túl sok babér. Egyáltalán nem szégyen a kétkezi munka, csak egész keresetnek már nem olyan biztos.

Ha jól rajzolsz és festesz, faragsz akkor miért nem próbálsz valami művészeti középiskolába menni először?

Fiatal vagy még, lehet 3-4 év múlva már nem is akarsz asztalos lenni...

Nem hoztál szégyent senkire a szakmaválasztásoddal, ne hagyd magad így megalázni, nincs igazuk.

Annyit én is hozzátennék, hogy az érettségi ma már mindenhol alapelvárás, érdemes lenne letenni. Plusz még annyit, hogy szerencsére szükséged lesz, mert a készbútorok sokkal népszerűbbek, mint a készíttetés. Egyre kisebb a kereset erre a szakmára sajnos.

Nekem van diplomám. Mégis kétkezi munkát végzek otthon. Hogy miért? Hát mert nagyságrendekkel jobban élek mint ha idegen munkahelyre loholnák minden reggel. De így akkor kelek mikor meguntam a fekvést. Az év 365 napján akkor utazom el bárhova amikor kedvem támad és nem pedig akkor ha egyáltalán elengednének szabadságra. Ja és életem nem munkával telik, hanem egy hónapban max. 8-10 napot dolgozom. A nap 24 órájában együtt lehet a család. Nem idegesít senki, kiegyensúlyozottan élek.

Tehát nem is olyan rossz a "társadalom aljának" lenni, mert ha rossz lenne akkor valami diplomás állást töltenék be valahol, akár külföldön. De a mai napig nem jöttem rá hogy mi abban a jó hogy valaki több évet elcsesz életéből egy diplomáért majd utána ugyanúgy alkalmazott lesz mint ha betanított munkás lenne. Jó, azt értem hogy a bérben van különbség meg a ruhában meg a beosztásban, hisz csináltam mindkettőt valamikor.

Valamikor a parasztságot is a társadalom aljának minősítette a társadalom, sőt még ma is. Hát én éltem a szüleim háztáji gazdaságában is valamikor. És kijelentem hogy inkább élnék újra ott mint hogy egy diplomás állást betöltsek. Szerintem a fentiek után nem szükséges megmagyarázni hogy miért.

Ha megkérdeznék hogy mi az az összeg amiért nem a paraszti vagy a "társadalom alja" nevű kétkezi otthoni munkát választanám hanem egy érettségihez vagy diplomához kötött állást, akkor eléggé irreálisan magas havi bért kellene mondanom.

Mostanában akarom újra életre kelteni a ma már kiüresedett szülői ház gazdaságát is. Nem pont a plusz megélhetésért hanem mert jó volt ott élni valamikor. És akár kiírom a pólómra hogy "A társadalom alja vagyok és paraszt is".

Szerintem inkább az a szégyen Magyarországon hogy érettségihez kötött vagy diplomás állásból nem lehet azon a színvonalon élni mint otthon parasztként vagy a fent említett kétkezi munkásként.

A nagyapádnak mi a végzettsége és milyen munkát végzett?

Amúgy az idősek egy bizonyos korukban nem válogatják meg szavaikat és mindent mondanak ami eszükbe jut.

Eléggé kialakult az a szemlélet a társadalomban hogy a kétkezi munkás az mint ha valami alsóbbrendű lenne. Pedig gondoljunk csak bele, például a focista is fizikai tevékenységet végez. És ha jól tudom akkor többet keres egy politikusnál is. Akkor a társadalom szemében melyik az ász? A politikus vagy a focista?