Kinek áll jogában változtatni? Kinek kedvez a törvény ebben az esetben? Az elhunyt édesanyjának, vagy a elhunyt gyermekeinek?

Hát én megkérdezném a temetői gondnokságot.

Tényleg nem tudom Magyarországon hogy van, de nálunk az rendelkezik a sírhely felett, aki megvásárolta, vagy örökölte, akinek a nevén van. Ugyan nem kizárólagos tulajdon, mert 20 évenként meg kell váltani. De ameddig az én nevemen van, én rendelkezem vele.

Az édesanyjának!

Gondolkozzünk rajta,neki a gyerekéből az az egy nyamvadt sír maradt,akárki fizette.

Lehet,hogy jogilag az rendelkezik felette,aki fizette;de milyen dolog az,az ilyen joggal élni!

Aki az anya ellenére bármit csinál,vagy a kérésére nem csinál vele,az csak gondoljon bele,milyen érzés lehet a saját gyermekét a föld alatt tudni.

Kérdező,szágyellheted magad.Beszélőviszony vagy nem,csúnyán elbánás vagy nem.

Kedves kérdező;biztos,hogy szörnyű lehet apa nélkül felnőni,arról nem is érdemes beszélni.

De ,ha szabad visszakérdezni;veszítetted-e el a saját gyermekedet,akit magadban hordtál,amíg megszületett,magadból tápláltad utána,gondoztad,féltetted,ápoltad,mindig magad elé helyeztél,hogy neki jobb legyen.Aztán felnő,azt hiszed,hogy minden rendben,már nem érheti rosszabb,mint hogy ő elveszít téged.De nem,a természetes rend ellenére nem ő veszíti el az anyját,hanem az anya a gyermekét!Ami nincs rendben.Az lenne a természet rendje,hogy a szülő menjen el előbb.

Hogy lenne a gyermek vesztesége nagyobb a szülő elvsztése miatt nagyobb,mint a szülő vesztesége a saját gyermeke fölött?A gyermek előbb utóbb elveszti a szüleit,az az élet rendje.Ha kicsin,az tragédia,de te inkább egy lehetőséget,ami lehetett volna,azt veszítetted el,az apukád anyja pedig egy egy konkrét embert,az összes megmaradt emlékkel együtt.

Kár,hogy nem tudom jobban megmagyarázni.