Elfogadható hozzáállás, ha az apa szülei a sérelmek miatt nem segítenek a gyerekek felügyeletét megoldani az anyánk?

Jo kacskaringosan irtad le mindezt.

Csak a cimre valaszolok. Persze, hogy elfogadhato hozzallas, ha a nagyszulok nem akarnak az unokakra felugyelni. Megkerdezted oket, mielott megszulettek a gyerekek, hogy fognak majd vigyazni rajuk?

Ne nagyszuloknek szulessenek meg a gyerekek, hanem a szuloknek. Ha nem tudjak megoldani, akkor ne csinaljanak gyerekeket.

Természetesen. A vérségi kötelék nem áll mindenek felett, nem lehet ara hivatkozva mindent szőnyeg alá söpörni.

Aki mások segítségére akar apellálni, annak úgy is kell viselkednie. Vagy mit gondolt az anyuka, majd "hálátlan és tiszteletlen" a nagyszülőkkel, azok meg majd a szent unoka miatt úgy ugrálnak, ahogy ő fütyül, amikor neki bébicsőszre van szüksége? Ez azért nem így működik. Más kérdés, hogy mekkora agyerek és az anyja megfertőzte-e az agyát vagy sem. Mert ha előtte jó unoka-gyerek kapcsolatuk volt, akkor a gyerekre gondolnék, és örömmel töltenék vele időt, de ha egy kis r.o.h.a.d.é.k.o.t csinált belőle az anyja, aki kezelhetetlen és ugyanilyen mentalitással viseltetik a nagyszülőkkel szemben, akkor beintenék. A vér nem minden.

Jöhet a lepontozás!

Gyanítom, apuka hozzátartozója vagy. Ergó borzasztó elfogult, és részrehajló.

Kíváncsi lennék annak az alávaló anyukának az oldalára is.

Persze, megtagadhatják a segítséget, de akkor ne csodálkozzanak, ha pár év múlva a gyerek nem lesz rájuk kíváncsi. Ne anyukát okolják majd az unokával való rossz kapcsolatért.

Szinte biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb felkerül ide egy kérdés, hogy "mit tegyek, az ex-menyem ellenem hangolja az unokámat,és nem engedi,hogy találkozzak vele."

Én úgy gondolom, hogy egy normális nagymama nem fordul el az unokától, csak mert a fiatalok kapcsolata megromlott. De ha ti ilyenek vagytok,akkor egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy a "tiszteletlenség és hálátlanság" nem volt "jogos".