Ki milyen viszonyban vagytok nagyszüleitekkel?

Apai nagyapámat nem ismertem meg kb. 4-5 éves lehettem mikor meghalt. Egyébként sem volt nagyon oda az unokákért. A mama viszont nagyon szeretett engem, a kedvenc unokája voltam. Már rég nem él, még általános iskolás voltam mikor meghalt.

Anyai nagyapámat nem ismertem. A mamát viszont igen és jó volt a kapcsolatunk de már nem él ő sem.

Nekem az apai mamám

pár éve meghalt. A nagyapáimat

nem is ismertem.

Az anyai mamámmal elég

viharos változékony a

viszony. Néha jó a kapcsolatom

vele néha elég rossz.

Ez leginkább neki köszönhető

mivel elég nehéz természete van.

Most 87 éves és van hogy mindenen

problémázik pl hogy nem tudja kezelni

a telefonját, miért nem megyünk hozzá megcsinálni neki a telefont

beállítani és úgy adja elő mintha az én hibám lenne. Meg panaszkodik arra hogy " ő egyedül van neki nincsen semmiben segítsége.."

De amikor mondom neki hogy

" csak szólnia kellene és

akkor segítek/segítünk akkor

rögtön jön azzal hogy " szerinte

nem kell szólni mert tudni kell

mivel ő már idős ."

Meg azt is mondja hogy

" neki senkitől nincs szüksége

segítségre. " Konkrétan ilyenkor sajnáltatja magát.

A múltkor meg kérdeztem

hogy mi a baja velem?

Erre csak még dühösebb lett

kiakadt és vissza kérdezett

hogy " neked mi a bajod velem? "

Pár hónapja elkezdett sértegetni

ami miatt 2 hónapig nem is mentem hozzá.

Szóval ezzel csak azt akartam

levezetni hogy nagyon nem egyszerű vele és ha a legjobb jószándékkal is áll hozzá az ember akkor is képes felidegesíteni valamivel.

De van amikor meg tök jól el lehet vele beszélgetni..

Apai nagyanyám nem élt már, amikor születtem. Apai nagyapámmal nagyon távoli volt a kapcsolat, ritkán találkoztunk.

Anyai nagyszüleim áldott jó emberek voltak. Nagyon sokat foglalkoztak az unokákkal, szépre, jóra tanítottak bennünket.