Ki milyen viszonyban vagytok nagyszüleitekkel?

Rég nem élnek.

Amíg éltek, nagyon szerettem őket. Nyilván azért, mert ők is engem. Ahogyan egy normális nagyszülő-unoka kapcsolatban lenni szokott. Nagymamám mindig a kedvemre sütött, segíthettem az állataik körül (falun laktak, állatokat tartottak). Ők meg örültek nekem, mert egy vidám, aranyos gyerek hogyne lenne öröm a nagyszüleinek. :-)

Anyám szülei: Papammal nagyon jóban, mamám sajnos már nem él.

Apám szülei: Az apját nem ismertem, az anyját rühellem.

Apai nagyszüleim: nem élnek már. Apai nagyapám soha nem is ismertem, még apukám gyerekkorában meghalt. Mamával jó volt a kapcsolat, bár annyira nem szoros.

Anyai nagyszüleim: jó, gyerekkoromban rengeteget voltam náluk, azóta már máshol élek, de igyekszem minél többször menni látogatóba, telefonon beszélni velük, stb.

Apai nagyszüleim már nagyon régóta nem élnek. Amíg éltek, jó volt a kapcsolat.

Az anyai nagyszüleim meghaltak még születésem előtt, így sajnos őket nem ismerhettem meg.

Anyai nagyanyám előbb meghalt, mint én születtem. Az összes többi nagyszülőt ismertem de az utolsó is meghalt 1986-ban, amikor gyerek voltam.

Így csak szellemidézések alkalmával tudok velük beszélgetni. Az pedig nem mindig sikerül. De ha igen, nagyon támogatók, jó fejek.

A mindkét nagymamám már több, mint 7 éve meghalt, a nagyapáimat sajnos nem ismertem, mindketten néhány évvel a születésem előtt haltak meg.

A nagymamáimmal kölcsönösen jó volt a kapcsolatunk, egy településen éltünk, napi szinten jártunk egymáshoz.