Nagyapám testvérének a fia Svédországban dolgozik svéd-angol és magyar-angol tolmácsként. Normális, hogy nem akar dolgozni hívni?
20F
Idén nyáron tettem le az emelt érettségit angolból.
95%-ra sikerült.
Kissé rosszul esik, hogy miután elvégzem az egyetemen az anglisztikát, nem szándékozik hívni.
Ezt már a szemembe is mondta. Nem kellek oda.
Nem indokolta meg az elutasítást.
1, nem tartozik neked semmivel csak mert az akárhanyadik unokatestvéred.
2, amilyen pökhendi vagy, más munkahelyre sem nagyon fogsz kelleni. Egy érettségire azért nem kéne, hogy ilyen nagy arcod legyen.
3, ha tolmács akarsz lenni, akkor csak angollal nem fogsz nagy karriert csinálni, azt rengetegen beszélik. Válassz egy piacképesebb nyelvet mellé.
Tudod, hányan befürödtek korábban az ilyen "segítek a rokonnak/ismerösnek/barátnak" akciókkal?
Odamennek, aztán elvárják, hogy mindenki térdre essen elöttük, mert ök "ki mertek jönni" külföldre és azt várják, hogy munka/tényleges tudás nélkül kapjanak sok fizetést. A legtöbb magyar, aki így akar külföldre menni, a magyar munkamorált akarná kapni (munkaidö alatt internetezni, telefonozni, cigizni, kajálni, pletykálkodni, stb) ott meg elvárják, hogy azt a 8 órát tényleg ledolgozd.
Aki egyszer megütötte a bokáját ilyenek miatt, az soha többé nem fog segíteni, mert saját magát járatja csak el.
Emellett ha valaki fordítóként/tolmácsként dolgozik, az ott nem a fönök (és ott nem a sógor-koma rendszer van), ö nem tud senkit felvenni. Emellett ha azonos pozicióra odamennél, csak neki jelentenél konkurenciát, azaz saját magának ártana.
Lehet, hogy nincs annyi munka.
De egyébként értesz ahhoz, amiről szó van?
Nekem angoltanári diplomám, de ettől még nem vállalnék tolmácsolást, ha nem muszáj.
Én is szerveztem már munkát volt kollégának. Megbántam. Mint kiderült, korábbi helyeiröl is mindig vitával és pereskedéssel jött el.
Nálunk utána külföldi kiküldetésben csinált 700 ezres telefonszámlát (16-17 éve, akkor ez más nagyságrend volt mint most), amit aztán nem akart kifizetni, mert hát provát használat is meg volt engedve mértékkel.
Utána, igaz nem mondták, de ott volt a levegöben, hogy a "totya haverja" átbaxott minket.
Szóval rokonsági, származási ismerettségi alapon soha az életben nem fogok senkit támogatni.
Eszem ágában nem lenne bárkit hívni Svájcba dolgozni, akkor sem, hogyha egyetemet végzett xy szakon.
Hogyne. Szépen keres állást és hogyha felveszik, kiköltözik. Miért kellene nekem időt és pénzt áldoznom olyasvalakire, aki gyakorlatilag alig rokonom? :D
Nagyapám testvérének a fia - az neked valami harmadfokú akárkid.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!