Hogy kezeljem ezt a helyzetet?
Nekem apukám meghalt. Nevelőapámmal nőttem fel, 4 tesóm lett tőle.
2 fiú, 2 lány.
A fiúkkal mindigis hozott egy alap szintet és ennyi. Se nem szerette túl őket, se nem hanyagolta el. A lányokkal míg kicsik voltak, úgy bánt mint a királylányokkal. Mindent is megkaptak, minden is megvolt engedve.
Én meg voltam a fiúkkal egy szinten.
Mikor a lányok nagyobbak lettek, elkezdtek kamaszodni, kb azzal az idővel tudtam összehozni, onnan ők sem voltak királylányok, ők is lecsúsztak arra a bizonyos alapszintre.
Azóta eltelt pár év. Nekem lett 2 gyerekem. Fiam 5 éves, lányom 2. Eddig otthon voltam velük, nem nagyon volt az, hogy anyánál hagytam őket. De mostmár dolgozok, ők bölcsi/ovisok. HA úgy van, anya vigyáz rájuk, míg dolgozom.
Ilyenkor sokszor nevelőapám is otthon van.
Lányom kiskirálylány. Kapja a csokit, fagyit tőle, játszik vele. Viszont a fiammal kb semmi. Meghallgatja ha a fiam mond neki valamit, de ennyi.
Fiam már megjegyezte, őt miért nem szereti a papa, miért csak a hugival játszik?
Anyának mondtam ezt, annyi volt a válasz, mindig is ilyen volt...
Anya segítsége nagyon jól jön. Viszont egyéb okokból csak náluk figyel a gyerekekre. De nem tudom, hogy tudnám a fiammal megértetni, hogy ez van.
Én vinném.
Műapádat ismered milyen, anyádra viszont szükség van, ha ő szeretve törődik velük, és jó a kapcsolat köztük, köztetek,akkor az elég.
Az oviban is van kedvenc az iskolában is lesz, nem zárhatod be a világ elől, mert valaki majd nem úgy kényezteti, ahogy te otthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!