Szerintetek ez tényleg normális dolog?

Te magad írtad le hogy velük szorosabb volt a viszony, jobban számíthatott rá amikor szüksége volt. Rólatok csak azt írtad hogy keveset jártatok. Ennyiből igen, érthető, hogy rá hagyta ezeket.

Pláne hogy te sem a gyászoddal foglalkozol, hanem az anyagiakkal elsősorban, meg a szomorúság helyett az irigységbe merítkezel inkább. Szóval valószínű nem volt szoros a viszonyotok.

A lakás rád eső részét nem vette el tőled, pedig lehet hogy megtehette volna, szerintem legyen elég ennyi.

Pár dolgot nem árt tisztázni. Ha a lakás 2/3-a volt anyukádé, akkor a "jog szerint" - ahogy írod - rohadtul nem 1/3 a tiéd, hanem a 2/3 FELE. Ráadásul apukának a teljes ingatlanons holtig tartó haszonélvezete van.

A vagyonával mindenki úgy rendeklezik még életében, ahogy neki jól esik. Ha anyuka úgy érezte, hogy az az unoka érdemelte meg ezeket az ékeszereket, akkor az az ő döntése - végakarata, ha úgy tetszik -, köteles vagy tiszteletben tartani. Főleg, ha amúgy te tojtál a fejére.

És utóbbi elég valószínű, ha január végén jöttök "karácsonyt" ünnepelni ("Ma voltunk ott megünnepelni a karácsonyt" - írtad ezt tegnap este).