Nagyszülők! Hogyan tekintetek az unokáitokra? Tesztek különbséget közöttük? (De őszintén)

3-an vagyunk testvérek. Apai ágról nem volt kivételezés soha (nagyapámra nem emlékszem, amikor én születtem akkor Ő már meghalt), viszont anyai ágról elég szembetűnően.

1 nővérem és 1 húgom van, és egyértelműen a nővérem van minden szempontból előtérbe helyezve. Milliónyi dolgot feltudnék sorolni, hogy mik történtek már, de legyen elég ennyi: A nővérem és húgom születésnapja mindig meg van tartva nagyszülők által, míg az enyém soha, még csak annyit sem mondanak, hogy "Boldog születésnapot!" (ennél többet nem is várnék el), de ez csak 1 a sok közül.

Már beletörődtem, rosszul esik, de nem tudok mit kezdeni vele. Ezt a szüleim is látják és egyetértenek velem, de Ők sem tudnak ezzel mit kezdeni. Pedig nem lehet azt mondani, hogy ügyesség alapján, vagy bármi alapján lenne ez. Ugyanúgy jeles voltam mindenből én is, mint a nővérem. Szorgalomból, kitartásból különbözünk, sőt..

Mindig lesz kedvenc. Nem csak nagyszülő, de szülő részről is. (nálunk például szülő résznél egyáltalán nem látszik ez szerencsére, de biztosan van hármunk közül egy valaki, akit ha egy picit is, de jobban szeretnek. Senkit sem lehet egyformán szeretni.)

Remélem nem baj, ha az unoka szemszögéből válaszolok.

Négyen vagyunk unokák (hárman nővérek, egy unokatestvér, aki fiú) és bár egyik nagyszülőm se mondaná ki, de mindenki tudja, hogy én vagyok a kedvenc és ennek egyértelmű oka van: négyünk közül én vagyok az, aki legtöbbet foglalkozik velük. Én vagyok az, aki hetente egyszer-kétszer átmegy hozzájuk pár órára, aki leül velük filmet nézni, segíteni a kertben és a konyhában. Egyszerűen én töltöm velük a legtöbb időt, ezért hozzám tudnak kötődni a legjobban, rólam tudnak többet.

Ne érts félre, a testvéreimet és az unokatestvéremet is nagyon szeretik és nincs kétségem afelől, hogy mit meg nem tennének értük, illetve amikor együtt vannak, ugyanúgy kellemes a hangulat köztük, de érezhetően velem jobban tudnak beszélgetni. Kivételezni nem szoktak, legalábbis ha igen, nekem még nem tűnt fel.

20/L

Igen, mind a két mamámnak a bátyam a kedvence. Apai mondta is, bár hozzátette, hogy a többit is szereti, de ő a kedvence. (Kössz mama)

Anyai nem mondta, de állandóan anekdótázik róla. Nem érdekel, én meg nem tehetek róla, hogy a szüleim állandóan lepasszolták vagy ide vagy oda, engem meg valamiért már nem.

Az én mamám nem szereti

egyik unokáját sem.

Ezt nyíltan kijelentette

az egyik látogatásom

alkalmával.

Hogy " nem szereti

az unokatestvéreimet

de még a húgomat sem. "

Rólam nem nyilatkozott

de nyilvánvaló hogy

az unokáiba én is bele tartozom.

Egyébként én vagyok az egyetlen

unokája aki még foglalkozik vele

meg látogatja őt.