Olyan létezhet, hogy valaki nagyszülőként próbálja "pótolni" az unokával azt, amit annak idején szülőként a saját gyerekével szemben elmulasztott?

Szerintem nem, hanem idős korban ha már nyugdíjas, több ideje van.

És sokszor a nagyszülő-unoka párosban több a hasonlóság is, így több közös metszetük lehet.

Létezhet, de nem minden esetben.

Anyukámmal beszélgettünk erről, mert sokkal engedékenyebbnek látom a lányommal és sok szempontból láthatóan jobbnak élvezi a vele töltött időt, mint az anno velünk töltöttet. Ő azt mondta, hogy egyszerűen más nagyszülőnek lenni, sokkal inkább a jó része jut nekik, nem a mindennapos aggódás az egzisztencián, a továbbtanuláson, vagy kisebb korban az állandó éjszakázás, stb. És igen, sok mindent másképp lát már azóta, másképp csinálna velünk.

Valós dolog, mivel:

több önismerete

több ideje

több lehetősége (anyagiak, ismeretség, ismeret) van már.

"Mert bizony ám, a nagyszülőnek is nevelni kell az unokát, nem csak játszani, csokiztatni, meg ugráltatni az ágyon"

Nem, a nagyszülőnek nem kell nevelni az unokat. Egyedül a szuloneknkell nevelnie. A nagyszülő max betartatja a szülő alltal állított alapszabalyokat, de nem nevel.

Persze. Az én apám szinte semmit nem foglalkozott velem és a húgommal. Anyánkra szakadt a teljes gyereknevelés, apámat nem igazán érdekelte a pelenkázás, gyerekhez kelés, családi programok a 80-as, 90-es években.

5 évvel ezelőtt húgom kisfiút szült. Apánk annyit foglalkozik unokaöcsémmel, mint anno kettőnkkel együtt sosem. Órákig játszik vele, programokra viszi.

Lehet, benne van az is, hogy ő fiú és valószínűleg apu nagyon vágyott mindig is egy fiúra, meg szerintem mostanra (a 60-as éveire) jobban tudja értékelni a gyereknevelést, gyerek társaságot.

Szóval simán van ilyen.

36/N